Seite 125 [125]
OCR
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 123 együtt élő közösség között asszimilációs folyamatok zajlanak le, másrészt külső hatásoknak köszönhetőn - politikai, nemzetépítési gyakorlat - letrejött egy olyan közösség, amely , magyar is és szlovák is, egyúttal sem magyar, sem szlovák". A vizsgált térségben lejátszódó asszimilációs folyamatok mértékét és minőségét jól reprezentálja a vegyes házasságok számának növekedése. Tátrai Patrik a Zoborvidéken élő magyarok és szlovákok között bekövetkezett asszimilációnak három kiváltó okát határozta meg. Elsőként az asszimilációs helyzetek jellegének megváltozását hangsúlyozza, ami az etnikai részközösségek közötti találkozási (érintkezési) felületet jelenti, mivel a Zoborvidék vizsgált települései alacsony lélekszámú, magyar nyelvszigetként is definiálható színterekként jellemezhetők. Vizsgálatai szerint a szlovák nemzeti asszimilációs törekvések elérték hatásukat, így a kutatott színtereken, jellemzően a vegyes házasságból született gyermekek esetében erős nyelvváltás tapasztható, mivel a közfelfogás szerint a magyar nyelvvel szemben a társadalmi felemelkedést a szlovák nyelv használata biztosítja. Az asszimilációt gyorsító másik fontos tényező az egyes társadalmi és szocializációs intézmények - család, egyház — a magyar identitásörökítésében játszott szerepének a csökkenése. Az iskolának az etnikus identitás átadásában játszott szerepe változékony, de például Tátrai Patrik kutatásai bizonyítják, hogy Szlovákiában és kiemelten a Zoborvidéken az iskoláztatás az etnikai önmeghatározást alapvetően befolyásolja. A magyar iskola viszonylag hatékony az etnikai identitás átörökítésében, csak éppen igen kis számban adják a magyar családok magyar iskolába gyermekeiket. Tátrai az összefoglalás igényével kiemeli, hogy a társadalmi-gazdasági státusz emelkedését a nyelvváltással és a nemzetváltással tudják biztosítani a zoborvidéki magyarok, ami szükségszerűen vezet a szociokulturális beolvadáshoz. Ezek alapján láthatóvá vált, hogy az asszimiláció mind belső, mind külső okokra visszavezethető, elsősorban az alacsonyabb státuszban, valamint a vegyes házasságban élőket érinti: esetükben intergenerációs asszimilációról beszélhetünk. Tátrai Patrik egyiittélés-vizsgalatainak a magyar-cigäny együttélés értelmezése szempontjából a tudatos asszimilációs stratégia és a hibriditás fogalmi keretei között értelmezett kiterjedt vegyes házasságok elemzéseinek 302 Tátrai 2017: 99. 33 A magyar-szlovák vegyes házasságokban született gyermekek etnikai szocializációjára utal. A kutatások alapján minden született 10 gyermekből 8 szlovák nemzetiségű. Vö. Tátrai 2017.
