Oldal 116 [116]
OCR
114 6 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI társadalom tagjai — akik jelen esetben a befogadó oldalt jelölik — asszimilálódnak a beköltöző idegen többségi társadalom tagjai közé. A negyedik típust a befogadó asszimilálódó többség és az idegen asszimiláló kisebbség esetében határozza meg. Ekkor az asszimilációs együttélési helyzetben a befogadó fél a többségi társadalom tagjaként asszimilálódik a bekerülő idegen, kisebbségi társadalom tagjai közé. Biczó Gábor álláspontja, hogy a négy felsorolt alaptípus alkalmas arra, hogy leírja, és egyben tipizálja, valamint megalapozza az asszimilációs esetek általános csoportosítását. Az asszimilációs helyzet fenomenológiai alaptípusai lehetővé teszik azt, hogy az asszimiláció során lejátszódó hasonulási folyamatokat egységes fogalmi keretek között kezeljük, ami nélkülözhetetlen az asszimilációs esetek — a kulturális, vallási, etnikai és nyelvi hasonulás - lényegének a megértéséhez. A kortárs magyar-—cigány együttélési helyzetek kezelésében a bemutatott típuslista jól kamatoztatható. A helyzetek értelmezésében figyelembe vett szempontok jelzik, hogy az együttélés viszonyai dinamikusan változnak. A kutatásba bevont településeken a többség és kisebbség lélekszámarányainak megváltozása az ismert etnodemográfiai okok miatt jól megfigyelhető."? A növekvő roma népességarány azonban nem csupán a magasabb termékenységi mutatókkal hozható összefüggésbe. Az etnikus együttélési helyzetek asszimilációs jellemzőinek folyamatos változását meghatározó másik ok a többség és kisebbség mobilitási mutatónak eltéréséből következik." Ez egyrészt a romák alacsonyabb költözési hajlandóságát, illetve a perifériális környezetben található hátrányos helyzetű települések esetében a rokonsági kapcsolatok miatt a nagyobb beköltözési hajlandóság meglétét jelenti. Minden lokális együttélési helyzet önálló értelmezési keretet követel. Több, az együttélési helyzetet párhuzamosan befolyásoló tényező vizsgálatával és mindenkor az eseti együttélési szituációkat magyarázó modellek között nyílik mód az etnikai kapcsolatviszonyok asszimiláció-elméleti összefüggéseinek feltárására." Az együttélés minőségét befolyásoló legfőbb tényezők közé tartoznak az együttélés időintervalluma, az együtt élő részközösségek száma és a lokális társadalomban betöltött szerepük, az asszimilációs folyamat előrehaladottságának szintje, valamint — például a magyar-cigány együttélési helyzeteket tekintve -— a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő vegyes házasság megjelenése. 273 Biczö-Szabö 2020b: 16-18. 274 V6. Varadi-Virag 2015: 89-113. 25 Eltérő etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyok szituativitásáról lásd bővebben Biczó 2015.
