Page 115 [115]
OCR
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 113 tás keretei között. Disszimilációnak nevezi , azt a folyamatot, melynek révén a társadalmi különbségek fennmaradnak, illetve a különböző szubkultúrákhoz kötődő csoportok elkülönülnek." A magyar-cigány együttélésre jellemző fizikai, kulturális és életmódbeli különbségek kiéleződése számos lokális társadalom viszonyait alapvetően meghatározó sajátosság. A disszimiláció fogalmának keretei között nem csak az etnikai részközösségek elkülönülési folyamatai írhatók le, de a jelenség értelmezése is lehetővé válik. Az eddig bemutatott és elsősorban az amerikai társadalmi folyamatok bázisán kidolgozott, valamint a kutatások eredményeinek feldolgozása során hasznosított elméletek bemutatását követően a cigányság asszimilációs viszonyainak elemzését előmozdító kortárs törekvéssel foglalkozunk. A következőkben Biczó Gábor az asszimilációkutatás elméletről írt összefoglaló munkájának vonatkozó felvetéseivel folytatjuk a témakör bemutatását."! Az etnikai együttélési helyzetekben kibontakozó asszimilációs folyamat az érintettek számarányainak, eredetének és státuszának általános leírása alapján különböző típusokba sorolható. Az asszimilációs helyzet fenomenológiai megközelítése lehetőséget nyújt arra, hogy megkülönböztessük az asszimiláció eseményének négy alaptípusát. Biczó felfogásában az asszimiláció olyan kétirányú folyamat, amelyben mind az asszimiláló — a befogadó fél —, mind az asszimilálódó fél kölcsönösen hatást gyakorol a folyamatra. Ezek szerint az asszimilációs helyzet úgynevezett klasszikus alapesete az, amikor az egyik érintkező fél a befogadó asszimiláló többség, a másik résztvevő az , idegen" asszimilálódó kisebbség. A köztük lévő feszültség forrása a , szuverenitás-igény fenntartása a befogadó részéről, valamint az autonómia-igény megőrzése az videgenx részéről.""? Biczó álláspontja szerint az, hogy az asszimilációs helyzetben a folyamat milyen szintre jut el, az mindig eseti, tehát az aktuális szituáció egyedi viszonyai határozzák meg. A fenomenológiai szemléletű megközelítés szerint az asszimilációs helyzet második típusa a befogadó asszimiláló kisebbség és az idegen asszimilálódó többség esete. Ekkor a többségi fél képezi az asszimilálódók körét, ahol a folyamat kifejlődése a kisebbségi társadalomhoz történő fokozatos hasonulás. A befogadó asszimilálódó kisebbség és az idegen asszimiláló többség típusa a harmadik megkülönböztetett asszimilációs helyzet, amelyben a kisebbségi 20 Yinger 2002: 35. 271 Bővebben lásd Biczó 2004; 2009. 272 Biczó 2009: 19.
