OCR
110 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI turációé és a (strukturális) integrációé.""9 A kortárs magyar-cigány együttélési helyzetek értelmezésére a kutatási színtérként kiválasztott nyírségi településeken a yingeri asszimilációelmélet fogalmi rendszerének elemei jól használhatók. Az akkulturáció Yinger szerint főként a bevándorló, illetve a kisebb csoportok tagjait érinti, de kiemeli, hogy a társadalmi érintkezés során a kulturális kölcsönhatás folyamata minden résztvevőre hatással bír. Az akkulturáció véleménye szerint asszimilációhoz vezethet úgy is, hogy az érintett csoportok legfőbb kulturális jellemzői megmaradnak. Kutatásunkhoz kapcsolódóan fontos kiemelnünk, hogy Yinger az asszimilációs folyamat meghatározásakor azt nem egy egyirányú, egymás után és előre meghatározható lépések sorozataként fogja fel. A szituativitásra irányítja a figyelmünket, ami azt jelenti, hogy a hasonulás konkrét folyamata nem írható le egy általános modell alapján, hanem az asszimilációs helyzetek egyedi összefüggéseiben kerülhet értelmezésre. Minden asszimilációs helyzet esetében szükséges a lokális viszonyok vizsgálata és a részközösségek között lejátszó változásfolyamatok eseti elemzése." Az asszimiláció során a kultúra átvétele soha nem azonos módon történik. Az együttélés velejárójaként a kulturális töltöttséggel jellemezhető materiális elemek átvétele könnyebben és gyorsabban végbemenő folyamat, ugyanakkor egy adott közösség szellemi, erkölcsi és etikai értékrendjének, normáinak átvétele hosszabb időtartamot és szorosabb együttműködést igényel, főként az akkulturálódó fél részéről. Yinger szerint fontos különbséget tennünk az egyén, illetve egy egész csoport esetében lejátszódó akkulturáció között. Yinger akkulturációs elképzelése a magyar-cigány etnikai együttélési helyzetek leírásakor is jól alkalmazható. Terepkutatásaim során például a sokat vizsgált nagyecsedi oláh cigány közösség tagjai körében megfigyelhető tudatos akkulturációs törekvés jól értelmezhető a yingeri megközelítésből. Nagyecseden az akkulturációt egyrészt az együttélés velejárójaként, másrészt a magasabb státuszúnak tekintett lokális magyar közösséghez való tartozás érdekében tudatosan felvállalt változásfolyamatnak is tekinthetjük. A modellben kiemelt második asszimilációs tényező, az identifikáció kapcsán Yinger kiemeli, hogy a fogalom nem egységes folyamatot jelöl. Az identifikáció lényege, hogy az önmeghatározás során az érintett csoport, 260 Yinger 2002: 25. 261 V6. Yinger 2002. 262 Yinger asszimilációelméleti munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy felhívta a figyelmet az identifikációs folyamatok jelentőségére. Allen-Ortega 1990: 700.