Seite 110 [110]
OCR
108 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI keveredést Gordon amalgamációnak nevezi. A vegyes házasságban született utódokra jellemző az asszimilálódó etnikai identitás elvesztése, és személyiségüket a befogadó társadalom etnikai és kulturális identitása határozza meg. A negyedik szakaszban az identifikációs asszimiláció folyamatát figyelhetjük meg, amely során az asszimilálódó egyén önmagának meghatározásakor nem a saját, kibocsátó közössége, hanem a befogadó, asszimiláló fél elvárásai szerint határozza meg magát. A gordoni-modell utolsó három szakasza az identifikációs asszimilációból következő fázisokat jelöli. Az asszimilálódó féllel szemben támasztott előítéletek feloldásának ad teret a modell ötödik szakasza, így a befogadó fél megértő viszonyulása jellemzi e szakaszt. Ezt követi a magatartás-elfogadó asszimiláció, amely során az együttélés interetnikus kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatását írhatjuk le, a társadalmi izoláció ebben a szakaszban már semmilyen formában nem tapasztalható. A modell, illetve az asszimiláció záró fázisában Gordon a hatalmi konfliktusok megszűnését emeli ki." Gordon asszimilációs modelljének néhány kategóriája a kortárs magyar-cigány együttélési helyzetek leírásában, a kortárs folyamatok értelmezésében jól alkalmazható. Különösen az akkulturáció, a strukturális integráció folyamatszakaszok és a vegyes házassággal kapcsolatos következtetések elméleti tapasztalatai hasznosíthatók. Az elsősorban zárt oláh cigány közösségek esetében napjainkban lejátszódó nyelv- és normaváltás jelensége lényegében jól jellemezhető az akkulturáció fogalmi keretei között. Az alkalmazkodás a többségi társadalom elvárásaihoz a hagyományos kultúra elemeinek feladását és a többségi környezetből ezek helyettesítésére alkalmas elemek átvételét vonja magával. A kortärs magyarcigány együttélés egyik fontos vonatkoztatási pontja a beilleszkedésről folyó társadalmi vita, amely részben a strukturális integráció fogalmához kapcsolódó elméleti tapasztalatokra épülhet. A kisebbségi cigány közösségek beilleszkedésének értelmezésében fontos elem az, amit Gordon a társadalmi működés - foglalkoztatás, oktatás, életmód - folyamataiba való integráció szintjén ragadott meg. A kortárs magyarországi etnikai együttélési helyzetek elemzése azonban az újabb asszimilációelméleti törekvésekből is meríthet további szempontokat. Az 1980-as években, az antropológia tudományterületén bekövetkező kritikai fordulat eredményeként rájöttek arra, hogy a Melting pot- és a Gordoni-modell nem írják le az etnicitás értelmezésének minden 28 V6. Gordon 1964.
