OCR
106 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI konfliktusokat, valamint a különböző érdekeltségű csoportok és személyek számára fenntartja a társadalmi rend alapbiztonságát, illetve olyan mintákat jelent, amelyek a szereplők különböző élettevékenységeit működésükben összetartja." Park az együtt élő eltérő etnikai közösségek közötti interakciók szükségszerű következményének tekintette az asszimilációt, amely értelmezésében ,,[...] az összeolvadás folyamata, melyben a személyek és csoportok szert tesznek más egyének vagy csoportok emlékeire, érzéseire, attitűdjére és tapasztalataikban és történelmükben osztozva egy közös kulturális életben egyestilnek.” Park úgy vélte, hogy a csoportok közötti megosztottságot az integrációs törekvések eltörlik. Az asszimilációról a közgondolkodásban fennmaradt meggyőződés napjainkig tartalmazza azt az elemet, mely szerint a folyamat a társadalmi különbségek - etnikai, kulturális, vallási — megszüntetését eredményezi. Elemzéseiben Park egy további fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet, amellyel meghatározta az asszimiláció folyamatáról való gondolkodást. Álláspontja szerint az együtt élő eltérő etnikai részközösségek között szükségszerűen kialakuló versenyhelyzet elkerülhetetlen, a csoportok közötti szembenállás az együttélés velejárója, ami az egyik fél esetében biztosan asszimilációval fog járni. Park munkásságának legfőbb hozadéka, hogy tanítványai többek között az afroamerikaiak és a fehérek közötti együttélést tanulmányozták, és a csoportok közötti hasonulás folyamatában a faji előítéletek, a diszkrimináció vizsgálatára irányították a figyelmet. Többek között amellett érveltek, hogy azokban az államokban, ahol a feketék népességen belüli aránya magas, mégsem jelennek meg az intézmenyi-dönteshozöi szerepkörökben, tehät a helyzet elemzésekor a kirekesztés és a társadalmi izoláció fogalmakkal is operálni kell. Az elemzés alapját képező kutatás során a többségi magyar társadalom és a hazai kisebbségi cigány társadalom közötti együttélés és kulturális kölcsönhatás került vizsgálatra. A kutatási tapasztalatok számos lokális színtér esetében visszaigazolták, hogy a többségi környezet részéről a társadalmi izoláció és kirekesztés eszköze hatékony az olyan településeken, ahol a cigány népesség aránya indokolná a kisebbségi személyek helyi döntéshozatalba és intézményi munkakörökbe történő bevonását. A jelenség leírása összhangban áll Park eredeti általános elméleti megállapításaival, függetlenül attól, hogy következtetéseit az amerikai társadalmi folyamatok 24 Park-Burgess 1968: 38. 75 Park-Burgess 1968: 38.