Seite 100 [100]
OCR
98 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG Habár a zene és a tánc szinte születéstől kezdve a mindennapok szerves részét képezik, de ahogyan a külső makrotársadalmi elvárások egyre mélyebben beszivárogtak a közösség életébe, ezzel párhuzamosan az alkalmazkodási hajlandóság és kényszer is fokozódott, úgy kezdtek a hagyományos szokásvilág elemei gyengülni, majd eltűnni a fiatalabb generációk értékrendjéből. ,Most is, ha lehet, akkor én a kis unokámat, ugyebár az anyjának nem tetszik, de engem nem érdekel, meg csapásolni cigányul. Üssed ezt a csapást, a kisfiút bíztatom, hogy mán tudjon táncolni. Vágjad a tromfot, üssed azt a csapást. A kisjányt meg még kecsegtetem, hogy lökjed magad, lökjed magad, jól áll. Persze, ha a szoknya pörög a lánygyermeken, már biggyeszt. Állj a tükörbe, és ott táncoljál. Már másfél évesen a kislány már örömébe is csinálja. Meg rajta a szoknya, hogy hagy pörögjön. Így vesszük rá a gyereket mi, idősek a táncra. "0 Balázs Gusztáv néprajzkutató szerint a cigány kultúra terjesztésében és egyben ápolásában a budapesti építkezésekkel kapcsolatban már említett , fekete vonat" olyan kulturális közvetítő térként funkcionált, ahol a férfiak körében a mesélés, a táncolás, az éneklés az utazás szerves részét képezte. A jelenség azért érdekes és ellentmondásos, mert a rendszeres munkamigráció, ahogy ezt Schiffer Pál jeles filmje is pontosan bemutatja, egyrészt a hagyományos társadalomszerkezet és kultúra működésére rendkívül negatívan hatott. A hátramaradó családokban az apák távolléte miatt hátrányos körülmények között nevelkedő generációknál a társadalmi és kulturális értékátadás, ahagyományozódás hosszú távú folyamatai sérültek. Ezzel szemben a Balázs Gusztáv által említett jelenség az, hogy a fekete vonat és a zárt, az egy helyről származó munkások kényszerközössége a kulturális hagyomány gyakorlásának színterévé fejlődött, érdekes jelenség." , Amikor pénteken délelőtt, 11 óra körül megkapták a fizetésüket Budapesten ezek az emberek, akkor mentek a Nyugatiba [...] és ültek be a saját kocsijukba, mert akik Szatmárba jöttek le, azoknak volt saját vagonja. De külön a romungróknak is, mert nekik is volt egy vagonjuk. És Pesttől már elkezdődött az ének, éneklés, a tánc egészen Mátészalkáig. Több falvakból jöttek össze a férfiak, és a jó táncosok hamar tanulnak egymástól. A jó énekesek hamar átveszik a másiknak az énekét. És így a tánc és az ének ezen a területen én úgy 40 Saját gyűjtés: 57 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2019. 41 Vö. Győri 2016: 67.
