Oldal 98 [98]
OCR
96 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG Folklór hagyományelemek a kutatási színtér településein Az etnikai együttélés kortárs folyamatainak megértése során a fontos hagyományelemek vizsgálatának megkerülhetetlen részét képezi a folklór szellemi örökségének tanulmányozása. Az akkulturációs hatásoknak erősen kitett néprajzi értékű szellemi hagyomány vizsgálata két okból is lényeges kérdés. Elsősorban azért, mert olyan jellemző, az együtt élő etnikai részközösségeket reprezentáló hagyományelemekről van szó, amelyek a csoportok kulturális és etnikai identitásának reprezentatív alkotói. Másrészt az érintett színterek magyar és oláh cigány közösségeinek még tetten érhető, vagy revival jelenségként túlélő szellemi hagyományai, valamint ezek szinte teljes hiánya a romungró közösségek esetében, közvetve fontos hatást gyakorol a lokális etnikai együttélés folyamataira. A folklórelemek sok intézményesült kortárs vidéki kulturális szervezet működésének eszmei alapjaként a közösségszerveződést katalizáló alkotói a helyi társadalmi folyamatoknak. A kutatási színterek magyar közösségeinek folklórörökségét tanulmányozva az örökség szervesülésének és tudatos ápolásának meghatározható néhány kiemelkedő eseménye. Az 1950-es években Dancs Lajos kántortanító Nagyecsedre kerülésével lendületet kapott a helyi szellemi kulturális örökség iránti érdeklődés és az ezzel társuló módszeres gyűjtőmunka. Tevékenysége elsősorban a már korábban is nagy múltra visszatekintő néptánc hagyomány felelevenítésére irányult. A helyi magyar néptánckultúrában az országos hírnévre szert tett ecsedi verbunk kapta a legkitüntetettebb figyelmet, igaz a páros táncok is lokális dialektusként elismerésre kerültek." A 18-19. században igen elterjedt toborzó a mai napig is általánosan ismert kulturális , védjegy" a helyi köztudatban." Részben a közismertség - és nem kevésbé a virtuóz figurakészlet — eredménye, hogy sok táncegyüttes koreográfiájában megtalálhatjuk. Nagyecsed kiemelkedő táncosokkal büszkélkedhet, mint Lasa Molnár Lajos, Pokrócz Bulyáki Gergely, Rákóczi Kovács Gusztáv, valamint Murguly Lajos. A helyiek elmondásai alapján a város magyar közösségének életében meghatározó, hogy az országban a település nagyságát tekintve lakosságszám arányosan ide köthető a legtöbb népművészet mestere és ifjú népművészet mestere cím.?6 234 Vö. Pesovár 1978. 35 A kortárs civil szerveződésekre, és ezáltal az etnikai együttélési helyzetekre gyakorolt hatását lásd a 3. fejezetben. 36 Nagyecsednek hat népművészet mestere és hat ifjú népművészet mestere van. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény, hiszen jelenleg nincs olyan tele
