Seite 94 [94]
OCR
92 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG baj elkerülje őket), sót és kenyeret visznek az új lakásba, ezzel kívánva, hogy mindig legyen élelem a házban. Fontos adaptációs esemény figyelhető meg a nyírvasvári romungró közösségben, ahol a hagyományok olyan elemeivel találkozhatunk, melyek jelentős részét az együtt élő közösségekből, tehát az oláh cigányoktól és a magyaroktól vettek át." A helyi idősebb romungró generáció még tartja ezeket a hagyományokat, és jellemző, hogy a fiatalok, ha nem is tudják pontosan mindennek az eredeti jelentését, de igyekeznek fenntartani, követni azokat, és továbbadni a gyermekeiknek. Mert nekem is ezt tanították. Az én nevelőapukám eredeti magyar, az anyukám az magyar cigány és a vérszerinti apukám az oláh cigány. És én úgy nőttem fel a nevelőapám után, hogy én tartottam a magyar szokást is, de mióta én itt lakok, én mindig is szerettem ezeket a roma dolgokat, és mióta itt lakok már lassan huszadik éve, én szeretem ezt, ami itt van Vasváriban, amit megtanultam az idősebbektől, a rokonoktól. Hogy karácsony, meg újévre, meg a többi ünnep, a születésnap, a temetés, meg bármi, hogy az a hagyomány legyen meg. Szerintem ez a világba mindenhol megvan. Meg a gyerekemnek is megtanítom ezt, hogy tudja, hogy ha egyszer már nem leszünk, ő vigye tovább." Mindhárom kutatási színtér esetén a hagyománykészlet a mai napig összetett rétegét képezik a babonák és az ezekhez köthető szokások rendszere. Ez elsősorban az oláh cigány közösségekre jellemző sajátosság, ami etnikumspecifikus kulturális jellemzőként megkülönbözteti a közösséget a két másik együtt élő etnikai részközösségtől. A babonák szintjén is megfigyelhetők azonban interferenciális folyamatok, például a romungró és oláh cigány közösségek között Nyírvasváriban. A kutatás eredményeként azonban a hagyománykészletnek ebben a rétegében a vizsgált színtereknél felgyorsuló akkulturációs folyamatoknak lehetünk szemtanúi. 20 A kutatás részeként végzett gyűjtés eredménye szerint élő hagyományelem az új lakásba költözéskor házszentelés, korábban egy csirke nyakának az elvágása; virrasztás szokása; a temetkezés körülményei, sírba tett tárgyak, hallgatók éneklése, és a gyermekágyas anyához kötődően számos babona bizonyítja, hogy a két helyi cigány közösség között kulturális közeledés figyelhető meg. (Nyírvasvári, 2019.) 21 Saját gyűjtés: 39 éves, romungró származású nő, Nyírvasvári, 2019.
