Oldal 82 [82]
OCR
80 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG A hagyományos viselet elhagyásának ezt a funkcióját más összefüggésben a diszkrimináció elkerülésére szolgáló eszközként is megfogalmazzák. /Mar nem úgy mész egy hivatalba, egy orvoshoz, nem úgy mész be egy munkahelyre, ahogy eredetileg menned kéne. Nem úgy, mint mondjuk egy roma esküvőre vagy virrasztásra, ott ügyelned kell, hogy mit veszel fel és mit akarsz megmutatni. Szerintem ez nem a mi problémánk, a cigányoké, hanem a befogadó közegé. Vajon az a befogadó közeg elfogad-e engem, egy munkatárs, ha egy népviseletben megyek be, vagy fordítva? Fordítva, én biztos elfogadom! [...] Ez egy védekezési mechanizmus a roma nőknél. Azt látom, hogy minél szebben, minél ápoltabban, minél divatosabban, minél inkább ugyanúgy, ahogy a többi, hogy ne nézzenek ki. Ne közösítsenek ki." A viselet elhagyása, a tudatos kivetkőzés mindhárom vizsgált kutatási színtéren élő oláh cigány közösség esetében többé-kevésbé megfigyelhető jelenség. Az együttélési helyzetekben, a közvetlen találkozási alkalmakkor a viselet az etnikai közösségek érintkezésének kölcsönösen minősített eleme, és ebben a formában a kapcsolatok minőségére is hatást gyakorol. A viseletben még napjainkban is tovább élő kisszámú aktív hagyományelem csökkenő jelentőséggel ugyan, de a kulturális távolság ftennmaradásához és részben fenntartásához is hozzájárul. Az anyanyelv és a nyelvváltás változásfolyamatai Az etnikai együttélés alakulása szempontjából az együtt élő magyar és cigány etnikai részközösségek kapcsolatait meghatározó és a kulturális távolság alakulását befolyásoló etnikus hagyományelem a nyelvhasználat kérdéséhez köthető. A magyar, romungró és oláh cigány közösségek viszonyában ez a Nyírség három vizsgált településén élő zárt oláh közösségek által beszélt nyelv, a cerhári dialektus használatához és ennek akkulturációjához kapcsolható. A három vizsgált színtér esetében azonban a lokális oláh közösségek eltérő viszonyulását figyelhetjük meg a cigány nyelv továbbadásában. A cigány nyelv családon belüli átadására napjainkban is viszonylag nagy hangsúlyt fektetnek Nyírvasváriban. , Azért fontos, mert olyan társadalomban élünk, ahol a kultúra megtartása ebben rejlik. Ez egy összetartó erő, hogy ha cigányul beszél valaki. Ha ez elmúlik, akkor a kultúra is 16 Saját gyűjtés: 31 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2018.
