OCR
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 71 társadalomban elvárt átvett értékrend hatásával találkozhatunk. Az egyik legszembeötlőbb változást ebben az összefüggésben éppen az oláh cigányok - és részben a romungrók - lakókörnyezetében találjuk, amely részben az államalkotó társadalom politikai, szociális intézkedéseinek következményeként - telep-felszámolási programok -, részben tudatos alkalmazkodási törekvés eredményekért érhetőek tetten. Az adaptív akkulturációs folyamat értelmezése hosszú történeti előzmények eredménye. Már Wlisloczky Henrik cigánykutató munkásságából is tudható, hogy a hagyományosnak tekinthető cigány kunyhó (putri) miként nézett ki: dombszerű külső képet fest, mivel csupán egyetlen oldala — az, amelyen a bejárat található — emelkedik ki a földrakásból. A falak kövek, föld és gerendák, gallyak ötvözete. Az egylégterű lakóhelyként funkcionáló kunyhók jellemzően a települések szélén, szegregált környezetben helyezkedtek el." Földbevájt purtikról számoltak be a Nyírvasvári és Hodászi adatközlők, és a lokális közösségi emlékezetben erősen jelen vannak az egykor lakóhelyül szolgáló kunyhók képe. Hodászon a félig földbevájt putrikban élő oláh cigányok lakhatási körülményeiről írásos feljegyzés is fennmaradt Sója Mikós görögkatolikus pap helyi munkásságának köszönhetően. , Kezdő hodászi napjaimban a Riihes-tobol meztelen, illetve nyalkaruhajü gyerekek merészkednek ki hozzám a partra. Negyven évvel később pedig a Rühes-tó partján épült kápolna ajtajában Csipkerózsikának öltözve, mint a tó csodás tündérei, tavirózsái, cigánylánykák kezükben csokrot, eszükben köszöntő verset szorongatva a püspökre, ENSZ képviselőkre várnak, verselnek, csokrokat adnak. Hasonlítsuk össze a hínáros gyerekekkel! Csak a külsejüket! Hát még a bensőjüket összehasonlítva, mekkora távolságokat fedezhetünk fel." Hodász egykor kizárólag oláh cigányok által lakott, Kolerásnak nevezett településrészére jellemző volt, hogy olyan erős kulturális jegyekkel bírt, amely látványosan eltért a többségi helyi társadalom jellemvonásaitól. Az etnikai együttélést is befolyásoló adaptív akkulturáció terméke a cigánytelep lakóépületeinek átalakulása az elmúlt évtizedekben. Lakott hagyományos építésű putrit már nem találunk, ellenben a szegényes kivitelű, de többé-kevésbé rendezett környezetű téglaházak megjelenése elüt a magya180 Bővebben lásd Nagyné Bősze-Páll 1997: 16-38. 151 Rózsahegyiné Juhász 2003: 23. Sója Miklós görögkatolikus pap 1941-ben került Hodászra szolgálni, az idézett részlet a Vasárnapi Újság 1988. április 24-én elhangzott műsorában jelent meg.