OCR
62 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG örökségének, ami a kulturális, szimbolikus és a szegregátumban megnyilvánuló fizikai elkülönítés egyik rejtett ideológiai hivatkozási alapja." Nyírvasvári település népességének társadalmi viszonyait a három etnikai részközösség együttélése határozza meg, bár már a részközösségek számának pontos meghatározása is külön magyarázatra szorul." Legnagyobb arányban a törzslakos magyarok élnek a községber, és a helyi emlékezet szerint az oláh cigány közösség a 19. század második nagyobb bevándorlási hullám során, az 1860-as években költözhetett a településre. , Az oláh cigányok éltek itt legelőször a magyarok között. A nagyapám apja. Amikor Kárpátaljáról jöttek, itt telepedtek le. Csak két fiútestvér volt. Ugye ők kerültek ide, a Kárpát-medencéből. Az egyik itt telepedett le, a másik Nyírbélteken. És ennek is egy nagy családja volt, meg annak is egy nagy családja volt. Tulajdonképpen itt három nagy cigány család volt: kezdetben itt Balogok, Rostások és Rézművesek voltak. "5 A harmadik helyi etnikai csoport a romungró közösség, akik a helyiek elbeszélései alapján Nyírbátorból költöztek ki, a "60-as évek elején. Akik ide kerültek romungrók, ők nem fajtiszta romungrók voltak, mert benősültek, beházasodtak, volt, aki oláh cigányt vett el, és akkor így, keveredtek, magyarral is. Azért is jöttek ide Nyirpilisröl, Nyirbatorböl a Kossuth utca végén lévő vályoggödörbe, hogy vályogot vessenek el. Abból csinálták a falakat." A közösségi emlékezet szerint az 1960-as évek végéig két-három beás család is lakott Nyírvasváriban, de elköltözésüket követően beások nem élnek a településen. Beások az Eszak-Alföldön eleve csak kisebb számban tele19 Az együttélési folyamatok részletes vizsgálatára későbbi fejezetben kerül sor. 19 Az etnoním használata már önmagában is a különbségtétel olyan meghatározó következményekkel járó gyakorlata, ami a szembeállítás logikája szerint a , cigányokat" kizárja a , magyarok" közösségéből. Az etnikai önmegkülönböztetés a kisebbség részéről és az etnikai megkülönböztetés a többség részéről az etnoním használati módjában és jelentésében kölcsönösen alkalmazott eljárás. A kortárs antropológiai szemléletű cigánykutatásokban a megnevezés problémájának kérdését a hazai szakirodalomban Kovai Cecília dolgozta ki figyelemreméltó módon. Lásd bővebben Kovai 2017. Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019. A beköltözés pontos időpontjára vonatkozó dokumentum nem áll rendelkezésre, csak hozzávetőleges következtetéssel állapítható meg a közösség emlékezetében őrzött ismeretek alapján. 16 Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019. 16 m