Oldal 58 [58]
OCR
56 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG nyos helyzetű térségnek számító mátészalkai kistérséghez tartozik. A kistérségben a népességcsökkenés az országos átlagnál jóval magasabb. A KSH 2011-es adatai alapján Nagyecseden a gyermekkorúak aránya 199, az aktív korúak 6896, míg az időskorúak aránya 1390. ? A munkanélküliség az országos átlagnál kedvezőtlenebb arányai" mellett a rossz lakhatási körülmények, a nevelési-oktatási intézmények alacsony száma és az elégtelen munkalehetőségek a jellemzőek. Habár Nagyecsed 1997-től városi besorolással bír, csak részben képes ellátni városi funkciókat, mind a gazdasági koncentráció, mind intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és infrastrukturális szempontból részlegesen képes megfelelni a jogállásából következő feladatoknak." Emellett azonban újabban megfigyelhető a településen, hogy kifejezetten magas számban működnek lokális civil szerveződésű közösségcsoportok, amelyek nagyban meghatározzák a helyi társadalom működését, és ezen belül is a ma már - etnikai szempontból - vegyes nepessegü Nagyecsed belsö interetnikus kapcsolatviszonyainak az alakuläsät. Az elterö etnikai reszközössegek együttelesi viszonyai, valamint az ezeket részben szervező hagyomány és szokásvilág napjainkban is tetten érhető társadalomalakító hatása sajátos helyi társadalmat eredményezett a településen. Nagyecseden a magyar anyanyelvű romungrók aránya kimagasló, de nagy számban élnek oláh cigányok is a településen. A kárpáti cigányok csoportjába tartozó magyar anyanyelvű cigányok a kutatások szerint Mária Terézia korában vándoroltak az ország keleti részébe, míg az oláh cigányok, akik Erdélyen keresztül érkeztek erre a vidékre, jóval később, feltehetően a kiegyezést követően érkeztek a térségbe. Balázs Gusztáv nagyecsedi származású néprajzkutatótól tudjuk, hogy a romungró cigányok egykor környéki szinten is meghatározó zenész hagyománnyal rendelkeztek." A 18-19. században a közösség tagjai még cigány nyelven beszéltek, ám a többségi magyar környezettel történő érintkezés akkulturációs folyamatokat idézett elő, ami vegül teljes hagyomänyvesztest ered19 Vö. KSH népszámlálás 2011-es adatsoraival. Ez az arányszám szinte azonos a megyei szintű adatokkal. 40 A KSH vonatkozó adatai szerint 2019-ben nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (5,8-8,990), de ennek összetétele is kiemelkedően kedvezőtlen, mivel ezen belül a pályakezdő nyilvántartott älläskeresök szäma is magas (11,1-17,2% — 2018-ban). V6. http://www.ksh.hu/docs/ hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2018.pdf, 10-12. 41 Vö. Forrai 2012. 12 Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztáv néprajzkutatóval, Nagyecsed, 2018.
