Seite 57 [57]
OCR
A kutatás színtereinek általános bemutatása ? 55 polási intézkedések hatására. Ezt követően a vidék jelentősebb mértékű mezőgazdasági művelésre alkalmas területet nyert, ami így kiszolgálta az ott élők szükségleteit, de egyúttal a történetileg kialakult életéorma gyökeres átalakulásához vezetett. A lecsapolás előtti időszakban állattartásra és pákászatra-halászatra berendezkedett életforma helyét a földművelés vette át.5 A pákászat tárgyi emlékeit napjainkban már csak a helytörténeti gyűjteményben találjuk, a helyiek életmódjában ennek már nyoma sem látható." A mezőgazdasági termelésre történő átállással megváltozott az ott élők életmódja, lakáskultúrája, tárgyi és szellemi kultúrája is." A településen modernizációs fejlődés a 19—20. század fordulóján vette kezdetét, melynek részeként új állami iskolákat, orvosi rendelőintézetet, tűzoltóságot és pályaudvart is létesítettek. A trianoni békeszerződés megkötését követően az egykor központi szerepkörrel rendelkező Nagyecsed határ menti település lett, és az alig 15 km-re található Mátészalka került a térség további fejlesztéseinek középpontjába. Pozitív irányú változást majd csak a "60-as évek hoztak, amikor kultúrház és gimnázium is épült a településen. A döntően mezőgazdasági jellegű vidék sorsát a térség egyetlen számottevő foglalkoztatója, a termelőszövetkezet gazdálkodása határozta meg. A fiatal, képzett népesség számára ez a lehetőség nem képezett kellő megtartó erőt, így más azonos adottságú településekhez hasonlóan intenzív elköltözés vette kezdetét. Az 1990-es évektől a helyi önkormányzat belátta, hogy a település népességmegtartó erejének fokozása nélkül Nagyecsed népességének összetétele kedvezőtlenül megváltozik. Ez egyszerre jelenti a lakosság elöregedését, az idősebb korcsoportok magas arányát és az etnikai összetétel teljes átalakulását. Ennek elkerülése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztésekbe kezdtek, és a munkanélküliség, valamint a szociális helyzet javítására törekedtek. Napjainkban Nagyecsed (6413 fő — 2020-ban) országos viszonylatban perifériális helyzetű, az ország keleti határvidékén fekvő település, amely mind társadalmi, mind gazdasági-infrastrukturális szempontból a hátrá15 Ortutay 1977: 634—635. 16 Pákásznak a Magyar Néprajzi Lexikon a , növénygyűjtő, vadász-halász életmódot folytató embereket" nevezi. Az Ecsedi-lápon jellemzően nádkunyhóban éltek. Paládi-Kovács 2001: 15—19; Fórián 2017. 137 Nagyecsed településtörténetének részletes bemutatásával többek között Berey 1988; Dankó 1994; Szállási 2008. foglalkozott. 138 Az alábbi beruházások valósultak meg ebben az időszakban: gáz- és telefonhálózat kiépítése; intézmények fejlesztése; úthálózat kiépítése; rendőrőrs alakítása; munkaügyi központi helyi kirendeltségének megszervezése.
