Oldal 56 [56]
OCR
54 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG Első kutatási színtér: Nagyecsed"? A kutatás első helyszíne az egykori Ecsedi-láp mentén, a Szatmari-siksag és a Nyírség tájegység határán helyezkedik el. A történeti néprajzi táj sajátosságai részben a természeti- környezeti adottságokból vezethetőek le. A lápi vidék az arra jellemzően kialakult kultúra etnográfiai értelemben sajátos és karakteres. E vidék társadalomfejlődésében a lápvidéki földrajzi környezethez alkalmazkodó hagyományos gazdálkodás és az erre épülő társadalmi gyakorlatok ma már csupán etnográfiai emlékek. A táji földrajzi és ökológiai jellemzőknek a tájgazdálkodás eredményeként - elsősorban lecsapolások - végbement megváltozása egyúttal a helyi társadalmak, falvak, kisvárosok képének az átalakulását is magával vonta. Nagyecsed az egykori Ecsedi-láp elnevezésű, törmelékkúpok által elrekesztett területen helyezkedett el, a Nyirség és a Szatmäri-siksäg határán. A Kraszna folyó két partján elterülő nagy kiterjedésű mocsár egykor számos településnek adott otthont, többek között Nagyecsednek is. A döntő többségében magyarok által lakott területet egyesek a Szamoshát és a Nyírség határához sorolták." A láp kiterjedése egykor 50 km hosszú és 30 km széles volt. A mocsár lecsapolása a 18. század végén kezdődött, így az összefüggő láp területe lecsökkent, és kiterjedése a 19. század második felében lezajló nagy szárazság idején tovább mérséklődött. Az 1860-as években két részre szakadt a terület, Nagy-lápra és az Ecsedi-tó lápjára. A terület jelentős része végül kiszáradt a rendszeres árvíz-mentesítési és lecsa12 A Nagyecseden vegzett terepkutatäsok részeredményeit bemutató munkatanulmányok a következő címmel jelentek meg: Mit lehet és mit nem... Antropolögiai szemleletű közösségkutatás a nagyecsedi oláh cigány társadalomban (Szabó 2018b); A lokális hagyomány funkciói a nagyecsedi kortárs közösségfolyamatokban (Szabó 2019a); Egy kelet-magyarországi település együttélési gyakorlatai és a vallás szerepe, továbbá megjelenés alatt áll A nagyecsedi helytörténeti gyűjtemény mint a lokális imázstermelés kitüntetett színtere című tanulmány. Gróf-Niklai 1940. Több tényező átalakulására is visszavezethető a történeti táj változása. Így többek között a kulturális és történelmi-politikai tényezők hatása mellett földrajzi-természeti változások is szerepet játszanak egy terület néprajzi tájegységhez történő sorolásakor. Határterületek esetén nehezen lehet éles vonalat húzni, mivel az egymás mellett elhelyezkedő területek között szoros, együttműködő kapcsolat és folyamatos információcsere figyelhető meg. Mindezek hatással bírnak azokra az elemekre, melyek egy adott táji-etnikai csoport elkülönülését eredményezte. Vö. Borsos 2011; Barabás 1992. Ennek köszönhetően az egykori Ecsedi-láphoz tartozó területeket egyes irodalmak a Szamoshát és a Nyírség területéhez, míg mások a Szatmári-síkság és a Nyírség kistájhoz sorolják. 13. a 13 esd
