OCR
A kutatás színtereinek általános bemutatása ? 53 Jelen fejezetben, a továbbiakban a kutatási helyszíneken a lokális társadalmakban bekövetkezett akkulturációs folyamat következményeiről lesz szó. Ennek elméleti szempontból is kiemelkedő szakasza az adaptáció. A fogalom meghatározása A. Gergely András szerint olyan , alkalmazkodási és formálódási képesség vagy gyakorlat, amely természeti vagy társadalmi környezethez való viszonyban, illetve folyamatban nyilvánul meg.”'” A kulturális adaptáció során a változásfolyamatban érintett csoportok és egyének bizonyos kulturális elemeket kölcsönöznek a velük kölcsönhatásba lépő közösségtől, amelyet aztán saját kulturális örökségük részeként alkalmaznak, esetlegesen annak értelmezését módosítva építik be saját hagyománykészletükbe. Legkiteljesedettebb formája a folyamatnak a , teljes és befejezett kulturális áttormálódás""", amely esetében az átvételre került kultúra elemei teljes egészében kiszorítják az akkulturálódó csoport eredeti jellemzőit. Az akkulturáció esetében tehát több szinten és párhuzamosan zajló, nem előre meghatározható időpontban és időtartamig tartó kultúravesztési és kultúra-átvételi változásfolyamatról van szó." A kutatás részeként etnikai részközösségek szerint, a kutatási színterek esetében pedig településenként került feltárásra a kultúra egyes elemeiben megfigyelhető változásfolyamatok leírása és az akkulturációt kiváltó belső, valamint külső okok és tényezők vizsgálata. Ennek eredménye, hogy meghatározható lett mind az etnikai részközösségek, mind a települések szerint az az akkulturáció hozadékaként megőrzött recens hagyománykészlet, amely alapvetően befolyásolja a kortárs közösségfolyamatokat és az együttélés minőségét. A KUTATÁS SZÍNTEREINEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A kutatásban elemzett három színtér általános bemutatása a helyek lokális jellemzőinek kihangsúlyozását valósítja meg. A települések szociokulturális körülményeinek rövid összefoglalása az etnikai együttélés és a kortárs közösségfolyamatok részletes értelmezéséhez, valamint a színterek összehasonlításához szükséges ismereteket vezeti be. pedagógiai kérdéskör értelmezésében az anyanyelv és a nyelvhasználat kapcsolata csak az egyik elemzési szempont. Vö. Bartha 2015. 19 A Gergely et al. 2010: 11. 130 A Gergely et al. 2010: 21. 31 A Gergely et al. 2010.