Oldal 53 [53]
OCR
Az akkulturáció a kortárs hagyományvizsgálatokban ® 51 megfigyelhető következményeit hat szempont szerint értelmezte. Modelljében az akkulturációs helyzetet a migrációs eseményhez köti, vagyis az akkulturálódó csoport lakóhelyváltozásával előálló következményként kezeli. Berry szempontjai a következők: 1. fizikai változás, ami az új környezet adottságaiból (épület, népsűrűség, urbanizáció stb.) származik; 2. biológiai változások (táplálkozás és betegségek); 3. politikai változás (többnyire a nem domináns bevándorló közösség autonómiájának csökkenése); 4. gazdasági változás (új foglalkozás és megélhetési formák megjelenése); 5. kulturális változások (nyelv, vallás, nevelési normák váltása); 6. csoporton belüli és csoportközi személyes és közösségi kapcsolatok átalakulása. Az akkulturációs folyamat következményeinek az egyén szintjén megfigyelhető szempontjai Berry szerint a következők: 1. számos pszichológiai változás (értékrend, attitűdök, képességek és motivációk átalakulása); 2. identitásváltás (személyes és etnikai identitás); 3. csoporton belüli attitűdök és életstílus preferenciák megváltozása. Az akkulturációs folyamat mindkét szinten megmutatkozó sajátossága, hogy az adaptációs késztetettség fokozatos megnövekedését vonja magával, ezért a szakirodalomban gyakori, hogy a két eseményt egymástól logikailag nem elválasztható jelenségként kezelik." Az akkulturációs helyzet adaptációra kényszerítő hatásként teljesül ki, ami végül asszimilációt eredményez." A kutatási színtér a Nyírség olyan települései, amelyek több etnikai közösség együttélésének nyújtanak keretet. Itt az együttélés eredményeként megfigyelhető akkulturációs folyamatok számos etnikus jelenséggel keverednek. Azok a társadalomtudományi kutatások, amelyek az akkulturációt az etnikai csoportok interakciójának vizsgálatával kapcsolják össze, szintén több fontos problémakörre is felhívják a figyelmünket. Ebben az esetben is az egyik alapvető kérdés az, hogy a kulturális-társadalmi érintkezés következményei az individuumra vagy az egész csoport műkö122 Berry 1992. 13 Az egyén idegen kulturális csoportba kerülését követő akkulturációs folyamatok elemzése során Berry megállapítja, hogy az adaptáció, a környezethez történő alkalmazkodás minősége függ az akkulturációs stressz intenzitásától, ami hatást gyakorol magára a folyamat jellemzőire is. Sam-Berry 2010: 473. 24 Az asszimiláció, a szociokulturális hasonulás időben kibontakozó folyamatának az értekezéshez kapcsolható elméleti részleteit a tanulmányozott települések etnikai részközösségeinek együttélési kapcsolatait tárgyaló második nagyfejezetben vizsgáljuk. A magyar nyelvű szakirodalomban Milton Gordon 1968-ban megjelent korszakos munkájának (Assimilation in American Life) a hatására az akkulturációt általában az asszimiláció kezdeti lépésének tekintik. Vö. Binder 2013: 15-16.
