Oldal 48 [48]
OCR
46 § I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG adottságként és pozitív értékképzetként felfogó értelmezői beállítódás feladása. A kortárs társadalomtudományi és kulturális antropológiai megközelítésben elsősorban azt tanulmányozzák, hogy tagjai miként képzelik el közösségeiket és hogyan értelmezik azokat."" A közösségkutatások középpontjába kerültek az etnicitás, a lokális hatalmi viszonyok, a nemi szerepek, a közpolitikák és tágabb értelemben vett közép-európai régiónkban a szegénység témái." Kutatási tapasztalataim és terepkutatási eredményeim alapján azonban az újabb közösségvizsgálatok témáinak fenti felsorolása — amelyeknek egyébként elsődleges és ideális színterei a vidéki lokális társadalmak — kiegészíthető egy további fontos szemponttal. A hagyomány alakzatainak szerepe a kortárs vidéki lokális közösségfolyamatokban annak ellenére fontos összefüggés, hogy a falvakban élő egykori parasztság helyén élő mai társadalmi csoportok a kiterjedt modernizációs hatások eredményeként végbement akkulturáció miatt már legfeljebb részlegesen vannak birtokában lokális hagyományaiknak. A kortárs vidéki és különösen a perifériális multietnikus közösségek együttélési viszonyaiban a hagyománykészlet és annak beépülése a mindennapi együttélés személyközi, valamint csoportközi viszonyaiba fontos tényező maradt." Ennek az a jelentősége, hogy a magyar néprajztudomány a tárgyát már kialakulásának időszakában, a 19. század közepén a néphagyomány fogalmának keretei között fedezte fel és tevékenységét ennek megértésére szentelte." A hagyomány fogalma összetett és több tudományterületen is tanulmányozott kérdés, de rendelkezésre áll a hagyománynak egy olyan általános megközelítése, amely a kifejezés által felölelt jelenségek a társadalom működésében játszott szerepére mutatnak rá. A hagyomány (tradíció) a kifejezés eredeti értelme szerint valamely meghatározott normarendszer korszakról korszakra történő továbbadá16 A kulturális antropológiában a közösségek újabb szemléletű vizsgálatának kibontakozásához Clifford Geertz munkássága rendkívül fontos hozzájárulást jelentett. A sűrű leírás módszertani jelentőségű szemléleti fordulata és a Local Knowledge című 1983-ban megjelent kötet látásmódja a közösségek vizsgálatát új összefüggésbe helyezte. 107 Vö. Kovács 2007: 7-11. 15 A cigányok etnográfiai értékű hagyománykészletének tanulmányozása mint a többségi társadalommal való együttélés értelmezésének központi szempontja a hazai kutatásokban régre nyúlik vissza. Az összefüggést jól példázza Michael Stewart vizsgálata, amely a , harangosi" cigány közösség és a többségi magyar társadalom együttélésének jellemzőit éppen a cigányság sajátos — részben archaikus elemeket felvonultató — kultúrájára vezeti vissza. Stewart 1994. 19 Kósa 2001: 16-17.
