Oldal 45 [45]
OCR
Általános összefüggések e 43 A letelepült és vándorló cigányság megkülönböztetésére épülő klaszszifikációs eljárás a 20. század elejéig érvényben volt, amikor is előtérbe került a mára már legelterjedtebb csoportosítási mód, miszerint a nyelvhasználat alapján sorolják be a cigányokat különböző csoportokba. Erdős Kamill 1958-ban saját kutatásai nyomán három tényezőt - nyelvhasználat, foglalkozás, területi megoszlás - figyelembe véve az alábbiak szerint különböztette meg a cigányok csoportjait: a) cigány anyanyelvűek, ezen belül kárpáti cigányok és oláh cigányok; b) nem cigány anyanyelvűek, ezen belül a magyar anyanyelvű romungrók és a román anyanyelvű Gábor-cigányok és a beás cigányok csoportját." A kutatás során két, a térségben élő cigány közösséget vizsgáltunk, így a továbbiakban kizárólag a Nyírségben élő oláh cigányok és a romungrók jellemzőivel foglalkozik a szöveg." A romani nyelv különböző dialektusait beszélő oláh cigányok a 19. század második felében vándoroltak a térségbe, jellemzően Románia, azon belül is Moldva területéről. Nyelvükre a hosszabb ideig tartó román együttélés erős hatást gyakorolt. Nyelvjárásuk változatos, így további csoportosításuk a nyelvjárás és a foglalkozás alapján történt." A mai Magyarországon élő cigányok közel 10 90-a az oláh cigány nyelv valamely dialektusát beszéli.? A kutatási színtér kiválasztott településein élő oláh cigányok a cerhári (sátoros) nyelvjárást beszélik.? Az oláh közösségek általános megkülönböztető jellemvonása a többé-kevésbé megőrzött anyanyelv mellett a szokásokban, az életmódban és az értékrendben tetten érhető gazdag hagyománykészlet. Ezek részletes ismertetésére a kutatópontok elemzése során később kerül sor. § Erdős 1979. 9 A kutatási helyszínek közül Nyírvasváriban a felvett interjúkban említésre kerül, hogy korábban néhány beás család is élt a településen. A közösségi emlékezet az említésen túl azonban semmilyen további információt nem szolgáltatott. Megkülönböztetést alapul szolgáló foglalkozások a következők: lókereskedők, rezmüvesek, üstfoltozök, femmüvesek, koväcsok, köszörüsök, sätorosok, szönyegesek, medvetäncoltatök. 72 Kemény et al. 2004. % Az oláh közösségek nyelvjárási besorolása bonyolult feladat, mivel a nyelvi eltérések alapján 14 csoportot lehet megkülönböztetni. Vö. Baló 2017. A felgyorsult nyelvi asszimiláció következménye, hogy az anyanyelvi beszélő közösségek száma napjainkra lecsökkent. Jelenleg a legtöbb zárt oláh közösség esetében is a felerősödő funkcionális diglosszia figyelhető meg, valamint a fiatalabb generációk esetében a nyelvváltás. A cigány gyermekek nyelvi szocializációjának folyamatát részletesen Réger Zita elemezte ma már klasszikusnak számító tanulmányában. A felnőtt-gyermek beszédkapcsolat sajátosságainak elemzéséhez adatgyűjtést végzett jelen könyv mindhárom kutatópontján, Hodászon, Nagyecseden és Nyírvasváriban is. Vö. Réger 1987: 38. 91
