Oldal 42 [42]
OCR
40 ® 1. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG sága felerősödött, a városokban a gettósodás gyakori kísérőjelensége volt az uj helyzetnek.” A szegregációs folyamatok a kutatási színtér településein is megfigyelhetők, a térszerkezeti folyamatokban jól nyomon követhetőek. A kortárs etnográfiában az etnikai együttélési helyzetek térszerkezeti szemléletű vizsgálata elterjedt megközelítés. Az egyértelmű etnikai identitással nem rendelkező népesség azonosításának eszközeként, amint erre Tátrai Patrik felhívja a figyelmet, a térszerkezeti vizsgálatok szakszerűen alkalmazhatók. A kutató elsősorban a szatmári vegyes etnikai közösségek esetében tárta fel a térszerkezet és az etnikai statisztika adatok közötti kapcsolatokat." Keményfi Róbert a cigányság népességszámának növekedése következményeként változó etnikai térszerkezeti folyamatok jellemzőinek a lokális társadalmak szintjén megfigyelhető jelenségeit vizsgálta a gömöri kutatásaiban. A történetileg kialakult magyar és szlovák együttélési helyzetek hagyományos viszonyait a cigányság etnodemografiai sulyanak megnövekedése alapvetően átalakította. A jelenség etnogeográfiai (térszemléleti) megközelítése ismételten arra a kérdésre irányította a figyelmet, ami minden kortárs romológiai témájú kutatás kiindulópontja: miként határozhatö meg tärsadalomtudomänyi ertelemben, hogy „ki a cigany”?” A vizsgálatba bevont három település esetében az érintett egykori kistérségek," tehát részben a mai Mátészalkai és a Nyírbátori járások egésze erős szegregációs tendenciákat mutat. A Mátészalkai kistérség lakónépességének 12%-a él szegregatumban, és a területi egységhez tartozó 26 településből kilenc esetében találunk szegregátumot, van ahol többet is (Nagyecsed 5, Kántorjánosi és Vaja 4-4 szegregátum)." A valamivel kisebb Nyírbátori kistérség 20 településéből 13-ban találhatunk szegregátumot (Nyirgyulaj és Nyirlugos esetében 3-3 szegregatum).” 7 A gettósodás és a szegregáció kistérségi mechanizmusait bemutató tanulmányában Virág Tünde Encset és a környék falvait tanulmányozta. Rámutatott arra, hogy az etnodemográfiai változási folyamat a térség adottságait és lehetőségeit gyökeresen alakította át néhány évtized alatt. Vö. Virág 2003. 78 Vö. Tátrai 2006: 274—275. ” Vö. Keményfi 2002: 10-12. 9 A kistérségek Magyarországon 1994 és 2014 között területfejlesztési és statisztikai egységek voltak, amelyeket az ezekkel nem pontosan egybeeső járások váltottak fel 2013-tól. A kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, de területfejlesztési egysegkent a fogalom szakpolitikai és a tarsadalomtudomanyi hasznalata megmaradt. §1 Kadét-Varro 2010: 63-66. 8 Kadét-Varro 2010: 71-74.
