Seite 41 [41]
OCR
Általános összefüggések e 39 nál, tehát akit környezete cigánynak tart, azt cigánynak is fogja kezelni, illetve, akit nem tartanak cigánynak, azt nem is kezelik annak, de az adatok és a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy ez a minősítés a szituációtól függően elég gyakran változik"." A roma közösségek lehatárolásában, a besorolt személyek azonosításában fontos a külső társadalmi környezet." A cigányság azonosítása a kortárs vonatkozó társadalomtudományi kutatásokban elválaszthatatlan a szegregációs folyamatok és helyzetek értékelésétől. A Nyírség és az ehhez hasonlatos mezőgazdasági jellegű, perifériális vidéki térségek települései esetében a többségi társadalom és a cigányság együttélését meghatározó szegregációs jelenségek a szocializmus cigánypolitikájából vezethetők le. Az erőszakos telepfelszámolás, a cigányság hosszú társadalomtörténeti folyamatok következményekérnt kialakult lakókörnyezetének adminisztratív és hatósági erővel végrehajtott megszüntetése a 60-70-es évek társadalompolitikai gyakorlatának részét képezte, és a cigányok a többségi társadalmi környezetbe történő betelepítését szorgalmazta." Az új lakókörnyezetbe kényszerülő cigányság életmódját tekintve elkülönült az új többségi környezettől, ami a konfliktusok állandó forrásává vált. A telepek megszűnésével a településekre beköltöztetett cigányság az új környezetben gyorsan szegregálódott, izolációs hajlandó™ Ladanyi-Szelényi 1997a: 150. 5 A cigányság társadalomtudományi értékű lehatárolásával kapcsolatban a Kemény István-féle megközelítést megkérdőjelezve Ladányi és Szelényi arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a környezet besorolása alapján a szegénység etnicizálása fenyeget. (Lásd Ladányi-Szelényi 1997b: 3-6. és Ladányi-Szelényi 1998: 33—35.) Véleményük szerint, a környezet az életmód alapján olyan személyeket is cigánynak minősíthet, akik magukat etnikai értelemben nem tekintik cigánynak. Álláspontjuk, hogy a definícióadás előfeltételeként fontosabb lenne annak a tanulmányozása, hogy valaki miért vagy miért nem vállalja etnikai identitását. Kemény István ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a környezet a már asszimilálódott cigányok származását is nyilvántartja, ami további asszimilációelméleti kérdéseket vet fel. A kortárs definíciós kísérletek egy további szempontját szolgáltatta Forray R. Katalin, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a cigányságot nem lehet általános módon a szegénység életformájával, élettormacsoportként leírni, ennek alapján egységes módon kell kezelni, mivel a magyarországi cigányság szocioökonómiai szempontból heterogén. Lasd Forray R. 1998: 3-13. 76 A Kádár-korszak cigánypolitikájának kiindulópontja az 1961-es MSZMP KB Politikai Bizottsága határozata, amely az elkülönült cigánytelepeket, az alulfoglalkoztatást és az alacsony iskolázottságot tekintette a cigányság asszimilációját hátráltató legfontosabb tényezőknek. Vö. Hajnáczky 2015.
