Oldal 40 [40]
OCR
38 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG tudja végezni a besorolást." Ezen kutatások egyik legfőbb problémája a szegénység etnicizálódásának kérdésköre, ami azt jelenti, hogy az etnikai származás meghatározását befolyásoló szemponttá válik az egyén vagy a csoport szocioökonómiai státusza. A jelenségre a hazai szakirodalomban Janky Béla mutatott rá, aki a tartós szegénység koncentrálódását az etnikai értelemben romák által legnagyobb számban lakott térségekben azonosította."? Mindez azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk a sztereotip szemléletünknek engedve a cigány közösség tagjává sorolni a szegénységben élőket. Ennek eredménye, hogy a cigányság számának pontos meghatározása nem mutat egzakt eredményeket. A vonatkozó szegénységkutatások igazolják, hogy a magyarországi szegények számszerű többsége nem a cigány etnikai közösséghez tartozik." Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a roma népességen belül a szegények száma az etnikai csoport egészén belül nem volna felülreprezentált a többségi társadalom vonatkozó arányaival összevetésben. Mindemellett kimutatható egy a mélyszegénységben élő, kirekesztett roma underclass réteg is. A Magyarországon élő romák számának meghatározásakor tehát figyelembe kell vennünk a közbeszédben elterjedt szegénység és cigányság közötti megkülönböztetést, mivel nem minden cigány ember szegény, de ugyanakkor igaz, hogy a romák többsége Magyarország hátrányos helyzetű, válság sújtotta területein, olyan vidéki, gyakran kistelepülési (számos esetben aprófalvas) térségben koncentrálódik, mint amilyen részben a Nyírség is. A hazai társadalomtudományi gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy objektív tényezők felállítása mellett — amennyiben léteznek ilyen objektív kategóriák - sem lehet egyértelműen úgy definiálni a cigány és nem cigány csoportokat, hogy azok egymást teljesen kizáró kategóriákat alkossanak. Ladányi és Szelényi szerint ,az etnikai minősítés ennyire hátrányos társadalmi helyzetű és előítéletesen került tarsadalmi csoport eseteben »önmagät beteljesitö pröfeciakent« funkcio7 A szakértői becsléssel végzett kortárs kutatások legismertebb példája a Debreceni Egyetem korábban már hivatkozott vizsgálata. 7 Janky 2014. 5 Magyarországon a jövedelmi szegénységet 2012-ben a népesség 149o-ára becsülték. Azonban, ha a jövedelmi viszonyok mellett más dimenziókat, a kirekesztettséget, az anyagi deprivációt és az alacsony munkaintenzitást is figyelembe vesszük, akkor a magyar társadalom 32,490-át nevezhetjük szegénynek, ami több mint 3 millió embert jelent. Vö. Bánfalvi 2014.
