Oldal 30 [30]
OCR
28 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG kai szempontból megfigyelhető a roma népesség településeken belüli számarányának gyors növekedése, míg ezzel szemben a magyar népesség arányának csökkenése és elöregedése. A helyben maradó, többségében aluliskolázott, munkaerő-piaci helyzetét tekintve hátrányos helyzetű, nagyrészt szegény falusi népesség olyan általános sajátossága a vizsgált térségnek, ami érthetővé teszi a marginalizációs folyamat összefüggéseit. A megyében a 2011-es adatok szerint roma nemzetiségűnek vallotta magát a népesség közel 890-a,? ez az arány azonban nem tükrözi pontosan a romák tényleges lélekszámát. Bár a jelenség közismert, mégis fontos kitérni a cigány népesség tényleges és becsült száma közötti eltérések kérdésére. A cigány etnikai közösség aránya a magyarországi össznépességen belül folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amely az ország északi, észak-alföldi régióiban kiemelkedő. Mindezt igazolja a 2018-ban bemutatásra került, a Debreceni Egyetem 2010—2013 között készült országos adatfelvételének eredményeit tárgyaló azon tanulmánya, mely a cigányság térbeli elhelyezkedésének változását vizsgálta az elmúlt 30 évben.? A szerzők az 1990-es és a 2011-es népszámlálási adatokat vették kiindulási alapul, melyeket két további felmérés eredményeivel együtt értékeltek. Megállapításaik szerint a cigányság megoszlásának területi különbségei markánsan rajzolódnak ki az országban, és látható, hogy az egyes peremvidékeken, elmaradott térségekben a roma népesség aránya magasabb az országos átlagnál. A cigányság település szintű országos mérését eredetileg 1984-87 között vegezte el a Cigányügyi Koordinációs Bizottság (röviden: CIKOBI).® 5 Ez az arány a 2011-es népszámlálási adatok alapján került nyilvánosságra. A nepszámlálás részeként négy kérdés megválaszolásával mérték fel a nemzetiséghez való tartozást: nemzetiség választása, többes identitás bejegyzése, anyanyelv megjelölése, családi-baráti körben való nyelvhasználat, a beszélt nyelv kérdése. , A négy, nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés válaszainak együttes vizsgálatából úgy állapítottuk meg a válaszadó nemzetiséghez tartozását, hogy adott nemzetiséghez tartozónak tekintjük azt a személyt, aki a négy kérdésből legalább egyre az adott nemzetiséget jelölte meg." Népszámlálás 2011: 15. Lásd Módszertani megjegyzesek, fogalmak http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf; A cigányság etnikai felmérésével kapcsolatban felmerülő pontatlanság kérdése már az 1893-as cigányösszeírás esetében is módszertani szempontból felismert probléma. Dupcsik 2009: 70—72. 59 Pénzes-Tátrai-Pásztor 2018: 3—26. 4 A roma népesség tényleges lélekszámának megállapításával kapcsolatos elméleti és módszertani viták szerteágazók. A felmérések gyökeresen eltérő eredményei mögött szemléleti különbségek húzódnak meg. A téma kutatásával kapcsolatban ma már elfogadott, hogy az etnikai származásra vonatkozó önbevallásra alapozott
