Seite 28 [28]
OCR
26 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG A hátrányos helyzetű térségek főbb mutatói, a népességszám alakulása és változásának nyomon követése, valamint az etnikai arányai mellett, az iskolai, jövedelmi, gazdasági és foglalkoztatottsági mutatók, a lakhatásra vonatkozó főbb adatok képezik azokat az ismérveket, amelyek alapján a színterek általánosan jellemezhetőek. Az észak-alföldi régióban, és azon belül is az érintett megyében a 2016os mutatók alapján látható, hogy több szempontból is helytálló a hátrányos helyzetű térség besorolás. A területi mutatók alapján az iskolai végzettség adatai jelzik a hátrányos helyzet egyik alapvető összefüggését. Megyei szinten Szabolcs-Szatmár-Beregben a legmagasabb azok aránya a népességen belül, akik legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek: a megye Ossznépességének 36,2%-a. Szakmunkás vagy szakiskolai végzettséggel a 15 évesnél idősebb korosztaly 22,3%-a rendelkezik, míg az érettségizettek aránya a 18 évesnél idősebb korosztály körében 29390. Ezen adatok alapján országos összehasonlításban a megye népessége a rosszabbul teljesítő megyék közé tartozik. A diplomások aránya Nógrád megyét leszámitva itt a legalacsonyabb, mindôssze 15,2%.” Az iskoläztatässal kapcsolatos mutatók közvetlen összefüggésben állnak a foglalkoztatási viszonyokkal. Ezen mutatók alapján előrevetíthető, hogy az aluliskolázottság, elsősorban a szakképesítés hiánya miatt a megyei foglalkoztatási mutatók szintén hozzájárulnak a térség hátrányos helyzetének súlyosbodásához. Magyarországon az aluliskolázottak rossz munkaerő-piaci érvényesülésének okait európai összehasonlításban elemezve Kertesi Gábor és Varga Júlia arra a következtetésre jutott, hogy a fiataloknak azok a viszonylag nagyobb csoportjai rekednek ki elsősorban az iskoláztatásból, amelyek az átlagnál szegényebb környezetből érkeznek az oktatásba. Megállapításaik, amelyek az ezredforduló viszonyaira vonatkoznak az alapvető összefüggés társadalomtudományi értékét tekintve, mind a mai napig érvényesek. Következtetéseik szerint a 80-as évek közepétől tört meg az a trend, amely csökkentette a nagyon alacsony iskolai végzettségűek munkaerőpiacra történő kilépését. Igaz, a 2010-es években a közmunkaprogram a hátrányos helyzetű térségekben javított a foglalkoztatási mutatók statisztikai arányain, de az aluliskolázottság és a munkaerő-piaci érvényesülés között érvényes összefüggéseket ez nem módosította." A népességen belül a foglalkoztattak aránya jól mutatja a gazdasági aktivitást, ami a megyében a 15-64 éves korosztály között országosan a 9 Területi összehasonlítás. https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/docs/teruleti/index. html#/ (A letdltés datuma: 2020. 07. 29.) %0 V6. Kertesi-Varga 2005.
