Seite 27 [27]
OCR
Általános összefüggések e 25 Az 1990-es évektől a piacgazdaságra való áttérés, a tömeges munkanélkülivé válás hozadékaként jelent meg az új szegénység fogalma a társadalomtudományokban, ami a szegénység hagyományos formáit felülírta. A legnagyobb szegénységi kockázatot az elsődleges munkaerőpiactól való távollét jelenti, elsősorban a munka világából kiszorult marginális munkaerő-piaci pozícióban lévő csoportokat veszélyezteti.? A munkaerő-piaci pozícióvesztés, maga a munkanélküliség közvetlen kapcsolatba hozható az alacsony iskolai végzettségűek a helyi népességen belüli magas arányával, amint ez a kutatás színterét képező tágabb régió egészére jellemzővé vált a rendszerváltást követő évtizedekben." A perifériális vidék társadalmi alapfolyamatai a rendszerváltást követően kényszerpályára kerültek. Az elszegényedés a marginalizációt fokozó és a szegregációt felerősítő hatásokban teljesedett ki. A kutatás során vizsgált tágabb színtér esetében a marginalizáció, tehát a peremhelyzeti állapot negatív hatásainak felerősödése nem egyszerűen a klasszikus centrum-periféria szembenállásra vonatkozik a rendszerváltást követő magyar vidék általános jellemzőjeként. Amint arra Balogh András társadalomföldrajzi szempontból rávilágít, a periféria olyan helyzet, amely eleve kedvezőtlen társadalmi és gazdasági viszonyokat fed." A marginalizáció a perifériális helyzetben adott feltételek továbbromlása, amely automatikusan vezet az olyan járulékos folyamatok felgyorsulásához mint a szegregáció vagy az általános értelemben vett depriváció. Az összefüggést például a cigány népesség perifériális helyzete és a foglalkoztatottsági mutatói közötti kapcsolatokat elemzi Szoboszlai Zsolt, aki Kemény István és Janky Béla nevével fémjelzett ezredfordulós felmérésekre alapozta következtetéseit. A jelen munkában tárgyalt tágabb régió, Északkelet-Magyarország a legkedvezőtlenebb statisztikai mutatókkal rendelkezik országos összehasonlításban.? A kutatás színterét képező települések földrajzi értelemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Nyírség tájegységhez tartoznak. Közigazgatási besorolásuk szerint a Nyírbátori és a Mátészalkai járásokban találhatóak. A terület társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyainak megismerése a terepkutatást megelőzően fontos feladat volt, és az eredmények értelmezéséhez is nélkülözhetetlen ismeret. 25 Váradi 2007. 26 Janky 2014. 27 Balogh 2002: 208-214. 8 Vö. Szoboszlai 2004: 32-33.
