Oldal 26 [26]
OCR
24 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG tott lokális közösségek még tetten érhető, néprajzi szempontból is releváns hagyományelemeit tárom fel. Az etnográfiai hagyománykészlet jelenkori vizsgálata alapvetően a revival jelenségek részeként kerül tárgyalásra. Az ethnic revival fogalma az etnikai meghatározottságú kulturális tartalmak szimbolikus újrafelfedezésére használt kategória, amely egy adott közösség hagyománykészletének a recens használatára utal. A revival fogalom egyben utal az adott hagyományelem funkcióváltására, amely akár teljes mértékben eltérhet eredeti szerepkörétől is.? A kortárs közösségfolyamatokat meghatározó revival elemek vizsgálatához természetesen szükséges feltárni, megismerni a hagyománykészlet állapotát azért, hogy értelmezni lehessen a hagyományelemek funkcióiban a jelenben bekövetkező változásokat, különös tekintettel a helyi közösségviszonyok alakulására gyakorolt hatásuk összefüggésében. A kortárs vidék népességének általános jellemzői és a rendszerváltás hatása a lokális, perifériális közösségekre a kutatások színterén A kutatás során a kortárs közösségviszonyok feltárásával és elemzésével foglalkozom, azonban ehhez szükséges volt a korábbi, ebben az esetben a rendszerváltás előtti állapotok megismerése, valamint a politikai rendszerváltás következményeinek a vizsgálati színtérre gyakorolt hatásainak a megértése. A változásfolyamatok kutatása és értelmezése lehetővé tette, hogy megfigyeljük a kutatás három helyszínén a perifériális vidéki lokális társadalmak működését, a paraszti és a vidéki kisvárosi életforma jellemzőit, illetve ezek a külső politikai és gazdasági hatásokra történő átalakulását. A rendszerváltás hatásával kapcsolatban Valuch Tibor felhívja a figyelmünket a ’90-es években zajló nagymértékű jövedelemkülönbségek kialakulására. A falusias, vidéki térségekben, különösen az Alföldön, a Tiszántúlon, Észak- és Északkelet-Magyarországon a folyamat alakulásában döntő szerepet játszott, hogy a téeszek megszűnésével lényegében a helyi munkavállalás, a foglalkoztatás feltételei romlottak le.? A vidék elszegényedését jól tükrözik a város, elsősorban a főváros és a falvak jövedelemarányai közötti hatalmas különbségek. 1995-ben a jövedelemkülönbség az 1962-es szintet idézte, és a falvak népességének 10,490-a tartósan szegénynek minősült." 2 Az ethnic revival kifejezés további használatáról bővebben lásd Smith 1981: 8—25. 3 Valuch 2014: 112. 4 Valuch 2014: 114.
