Oldal 21 [21]
OCR
Kutatási módszerek + 19 KUTATÁSI MÓDSZEREK A regionális súlyozás és az etnikai együttélési helyzetek mérlegelése során a munka első lépéseként a kutatási helyszíneket választottam ki. Először vegyes lakosságú lokális kistérségek vizsgálatára került sor, terepbejárást végeztem többek között Nagyecsed, Kállósemjén, Ibrány, Nyíracsád, a Bodrogköz több településén (elsősorban Lácacsékén), Nyírvasváriban és Hodászon. A települések közös történeti-néprajzi jellemzője, hogy sajátos paraszti kultúrával és az ehhez köthető lokális hagyományokkal is rendelkeztek. A bejárt helyszíneken mindenütt jellemző volt, hogy az utóbbi évtizedekben a demográfiai folyamatok miatt megnőtt a roma népesség aránya, másfelől az elvándorlás következtében és az elöregedésnek köszönhetően a kistérségek falvaiban a magyar lakosság lélekszáma folyamatosan csökkent. A tapasztalatok összegzését követően a kutatás helyszíneként végül három, a Nyírségben egymáshoz közel fekvő és hasonló etnikai-szerkezeti sajátosságokat mutató település került kijelölésre: Nagyecsed, Nyírvasvári és Hodász. A konkrét kutatási helyszínek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a települések az előzetes helyszínbejárás eredményeként az etnikai együttélés minden olyan jellemvonását tükrözték, amely biztosította a jelenség szituatív jellemvonásainak megragadását. A strukturális hasonlóságok emellett lehetővé tették azt is, hogy az egyes helyszíneken a kutatás eredményekért leírt együttélési gyakorlatokat összehasonlító igényű modellelemzés tárgyává tegyük. A helyszínek kiválasztása tehát egyszerre szolgálta annak a hipotézisnek az igazolását, hogy minden lokális együttélési helyzet partikuláris jelenség, amely értelmezésének az alapját képező azonos szempontok lehetővé teszik a különbségek okainak meghatározására irányuló összehasonlítást. A kutatäshoz vegzett terepmunkäkat 2017-2021 között vegeztem, viszszaterö jelleggel. A vizsgält minta statisztikailag nem reprezentativ egyik kutatott település esetében sem. A véletlenszerű mintavétellel és a minta nagyságával a célunk ugyanis nem egy adott település teljes körű felmérése volt. Szándékunk szerint az eltérő etnikai részközösségek egymáshoz fűződő viszonyainak és attitűdjének a feltérképezése a színtér multietnikus jellegéből következő feladat. Kiindulásként a faluközösség hagyománykészletének vizsgálatával foglalkoztam, amit megfigyeléssel, vizuális adatrögzítéssel és félig strukturált interjú módszerével tártam fel, amely lebonyolításában nagy segítségemre volt a kutatási időszakban elsajátított lovári nyelvtudás. Szakértői minta
