Oldal 17 [17]
OCR
Kutatási probléma + 15 A vonatkozó szakirodalommal összhangban a kutatási tapasztalataim is arra utalnak, hogy a kortárs magyar vidék lokális szinterein, akomplex társadalmi egységként felfogható faluban az elmúlt évtizedekben a helyi közösségek és az ezek létalapját jelentő társadalmi szolidaritás fokozatosan leépült." A szegénységkutatás, különösen a mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok azt tükrözik, hogy a helyi társadalmakban a mindennapi életfeltételek romlásával fordított arányban sérül az összetartozás és összetartás." A folyamat a legkülönbözőbb társadalmi szembenállási formákban nyilvánul meg: a vékony helyi gazdasági elit és a nélkülöző többség, a roma kisebbség és a magyar többség vagy éppen fordítva, a fiatal többségi helyi roma társadalom és az elöregedő magyar kisebbség ütközése megannyi dimenziója a kortárs perifériális lokális színtereken terebélyesedö konfliktusrendszernek. A látszólag egyoldalú és többnyire negatív folyamatok mögött azonban, amint erre a szakirodalom - például a Kovács Éva vezette vizsgálati eredmények utalnak - és a saját kutatásaim is következtetni engednek, számos figyelemreméltó, előremutató jelenség figyelhető meg. Az új közösségfolyamatok lényegében a kortárs magyar vidék, a falu helyben maradó társadalmának alkalmazkodási kísérletei a makrotársadalmi feltételek rendszeréhez, a kihívásokhoz. A folyamat lényege, hogy megfigyeléseim szerint részben a helyi civil kezdeményezések vagy a helyi önkormányzatok, esetleg intézmények — óvoda és iskola — körül új közösségformák bukkannak fel. A hagyományőrző vagy éppen a hagyományokat felelevenítő közösségek megszerveződésének természetes oka az az általános szociokulturális igény, ami a helyi társadalmak összetartozás-tudatának az egyik pillére. A jelenség, ami a perifériális vidék lokális színterein egyre szembeötlőbb folyamat Magyarországon, lényegében kapcsolatba hozható az antropológiában is sokat kutatott revival jelenségekkel, illetve a revival által indukált közösségfolyamatokkal. Ezek lényege, hogy a funkcióváltáson sadalmi jelenségek keretét képező , hely" olyan szituatív kontextusok függvénye, amelyeket csak önmagukban lehet értelmezni. Lásd bővebben Appadurai 2001; Niedermüller 2006. A társadalmi szolidaritás gyengülésének a szakirodalom számtalan összefüggésére rámutatott. Ezek közül a jóléti állam szociális rendszereinek kialakulásával - a tärsadalombiztosítástól a nyugdíjrendszerig - az , élő szolidaritás" , tehát a lokális társadalmak működésében hagyományosan meghatározó személyközi felelősség funkcionális jelentősége gyengült, ami a modernizációval járó életmódváltással együtt vezetett a szolidaritási kötelékek leépüléséhez. Kövér 2012: 45. " Ferge 2001.
