OCR
14 e BEVEZETÉS ségfolyamat-vizsgálatoknak Magyarországon jelentős kortárs szakirodalma van. A témára vonatkozóan az elmúlt években számos nagy hatású kutatás született, többek között ki kell emelnünk a Kovács Éva vezetésével négy határvidéki település átfogó elemzését," a Biczó Gábor és Kotics József által vezetett, a szilágysági Tövishát kistáj északi vegyes lakosságú színterein végzett etnikai együttélés vizsgálatokat." A kortárs lokális közösségfolyamatok elemzésének megkerülhetetlen kutatója Keményfi Róbert, aki két Fekete-Körös-völgyi vegyes etnikumú — magyar és román népesség által lakott - település vizsgálata során a kölcsönhatási folyamatokat, a jellemvonások átadás-átvételének mechanizmusait tanulmányozta." Ugyancsak fontosak a témában Pozsony Ferenc kutatásai, aki szintén az etnikai együttélési helyzetek értelmezésével foglalkozott Zabolán — magyar, román és cigány etnikai csoportokat vizsgált a polgárosodás és a modernizáció kihívásaihoz való alkalmazkodási gyakorlatukat illetően. A különböző helyszíneken végzett, részben közösségfolyamatokból levezetett együttélés-vizsgálatok sorolt példáiból is kirajzolódik, hogy a színterek etnoszociális és etnokulturális alapviszonyainak különbsége rendkívül különböző együttélési gyakorlatokat eredményezett, amelyeket egységes és általánosan érvényes modellel nem lehetséges leírni. Az azonban minden sorolt kutatás esetében általánosan megállapítható közös elem, hogy a társadalmi makrofolyamatok hatása a lokális közösségek belső együttélési viszonyaira negatív. A lokális társadalmak nem vagy csak részlegesen képesek összehangolni saját szerves és a hosszútávú együttélés eredményekért a helyi hagyomány formájában létrehozott működésviszonyaikat a külső makrokörnyezeti — gazdasági, kulturális és társadalmi — hatásokkal. Ettől függetlenül a lokális társadalom mindig olyan , hely" marad, ami jelenségeivel csak abban a kontextusban értelmezhető, amelynek eredményekért létrejött. 5 Kovács (szerk.) 2013. ° Biczd-Kotics (szerk.) 2013. Az etnikai értelemben vett szokásbeli és életmódbeli hasonlóságokra, illetve különbségekre irányult kutatásuk, amely során egyrészt a felekezeti együttélés kölcsönhatásainak elemzésével, valamint a rendszerváltást követően újjáéledő hagyományos és családi gazdálkodás formáinak tanulmányozásával foglalkoztak. Céljuk az volt, hogy hosszú távú együttélési folyamatokat tanulmányozzanak a recens kulturális és társadalmi közösségfolyamatok leírása érdekében. 7 Kemenyfi 1994. § Pozsony 2003. ° A téma elméleti behatárolása a lokális-glokális diskurzus területére vezet. A teremtett lokalitás koncepciója Appadurai megközelítésében azt bizonyítja, hogy a tár