Page 273 [273]
OCR
s 6. ÖSSZEGZÉS A rendszerváltás utáni vidéki, falusi társadalmak átalakulását elemző kutatók jelentős része28 egyetért abban, hogy a kortárs gazdasági, társadalmi viselkedés- és magatartasmintazatokban — a termelés, a munkaszervezés, a fogyasztás régi és új elveinek egyidejű jelenléte, a vegyített tulajdoni és gazdaságszerkezeti viszonyok stb. következtében -— rendszerint keverednek az új elemek az 1945 előtti tradicionális, valamint az államszocializmus idején kialakult modern szerkezeti jellemzőkkel. Erre az általános összefüggésre, vagyis a hétköznapi gazdasági stratégiák mai formáinak és intézményeinek történeti komplexitására az elmúlt két évtizedben az informalitás különféle jelenségeit (feketefoglalkoztatás, féllegális kereskedelem, csempészet, korrupció stb.) elemző kutatók közül is többen reflektáltak."9 A történeti szempontok jelentőségének felismerése ellenére azonban a hazai társadalomtudományi kutatások területén nem vagy alig születtek olyan mikroszintű, kvalitatív antropológiai, szociológiai vizsgálatok, amelyek kifejezetten az egymástól eltérő politikai, gazdasági, társadalmi keretfeltételek között kialakult informális tevékenységek és magatartásformák egymáshoz való viszonyát, azok mentalitás- és társadalomtörténeti összefüggéseit vagy akár egyedi, lokális körülmények szerint változó sajátosságait részletesen megvilágították volna. Az általam elvégzett kutatás - a fent elmondottakból kiindulva — egyetlen nyugat-ukrajnai régióban, néhány határvidéki település empirikus példáján keresztül erre a feladatra vállalkozott: a mindennapi, ritunszerű informális gazdasági és politikai cselekvések összehasonlító-történeti elemzésére tett kísérletet. A vizsgálat célja az volt, hogy a kijelölt térségben, Kárpátalja egynémely vidéki, falusi társadalmában az állami szabályozáson kívüli térben kialakuló informális (, népi") gazdasági és egyéb stratégiai magatartásformákat leírjam, illetve azok funkcionális szerepét két különböző politikai, gazdasági rendszerben - az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra és tervgazdaság, valamint az 1991 utáni posztszocialista ukrán nemzetállam és félperifériás piaci kapitalizmus viszonyai között — részletesen elemezzem. 68 A. Gergely et al. 1990; Biró et al. 1994; Boros et al. 1999; Gagyi 2007; Kotics 2006; Kovách 2002; Lovas 2006; Oláh 2004; Peti — Szabó 2006; Schwarcz et al. 2005; Szabó 2004, Szilagyi 2002. 629 Böröcz 1995, 2000; Czakó 1997; Ékes 1993; Horváth-Kovách 1999, Kovacs et al. 2013, Sik 2006, 2010; Sík — Surányi 2015; Simonyi 1996; Szabó 2003.
