Page 261 [261]
OCR
IDENTITÁS- ÉS EMLÉKEZETPOLITIKAI GYAKORLATOK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 259 (1958), 15 évesen már kolhozmunkás lett. A nagyapja műhelyében segédként dolgozott, ott tanulta meg a kovácsmesterséget, amit 15 éves korától nyugdíjazäsäig (2006-ig) a helyi kolhoz különböző üzemegységeiben — kezdetben a nagypálfalvi traktorparkban, majd a nagypálfalvi téglagyárban, később a csatóerdöi teglagyärban, végül pedig a bodnyai, a darnöi ällatfarm koväcsmühelyeiben — mindvégig gyakorolt. Az említett személy a szovjet politikai diktatúra éveire — a fenti elbeszélő perspektívájától, interpretációs horizontjától eltérőn — már sokkal inkább egyfajta depolitizált élettörténeti perspektívából tekint vissza. (, B. S: A mindennapi életébe mennyire szólt bele a párt? B. Bálint: Mi meg se éreztük. Abszolút nem. Én, ugyi pártonkívüli is vótam mindég is. A mi ügyünkbe nem szöllott bele [a párt, a hatalom]. Dógoztunk, igyekeztünk mindig becsületesen dógozni, úgyhogy nem vót összefüggés.") Élettörténeti elbeszélésének középpontjában ennek megfelelően nem a politika, hanem a munka világa áll, ami számára a szocializmusban a gyermekkori szegénységgel szemben az egzisztenciális biztonság érzetét, a viszonylagos jólét és a társadalmi mobilitás lehetőségét biztosította lönerőből házat épített, gyermekét taníttatni tudta, paraszti származású szüleihez képest státuszt 606 A fotót készítette: a , Béke" Kolhoz. Lelőhely: Mikószegi Falumúzeum. 607 A fotó a szerző felvétele (2018).
