Page 250 [250]
OCR
248 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK Eltekintve e helyütt attól, hogy az említett stratégiai viselkedés fenntartásában milyen szerepet játszik az érintett személyek formális jogi (illegális-legális munkavállalói) státusza, fontosabbnak tűnik az a megfigyelés, hogy a mindennapi társadalmi interakciókban a fogadó társadalom részéről normatív követelményként fogalmazódik meg a bevándorlókkal szemben saját objektív , idegenségük" elrejtésének kritériuma: , Vót olyan, amikor 4 ezer méter ugorkám vót, és a faluba egy-kettő, két-három helyen voltak a munkások elszállásolva. Akkor az udvaron nem tartottunk ukránt, mert na, féltünk azér". Ott vannak, mozognak, de nem olyan, érted, tudja az ember, hogy idegen van az udvaron, idemegy, odamegy, nem olyan, na. Megmondtam nekik, ne járkáljanak sehova se, ne próbáljanak az udvarrul lemenni, me" nagy baj lesz.""§5 tLe fe ees gyakorlatai, illetve a migránsok társas életét meghatározó terek, helyek rendszerei is. A vizsgált településen például a falu határába mélyen benyúló uborkatáblák tudatos kialakítása, a gazdasági udvar végén lévő lakhelyek ( melléképület", , fészer") elhelyezése, a migránsok intim terekből való kizárása (pl. a munkaadó privát terén kívül kijelölt étkezési, tisztálkodási lehetőségek), de akár az idénymunkások egynemű útvonalai is, amelyek elsősorban a falu mögött húzódó kertek, gyümölcsösök közötti helyek használatára redukálják a migránsok mozgását, nyilvánvalóan jelentőségteljes, funkcionális értékű eszközök. Céljuk egyrészt az idegen tolakodó , idegenségének" elrejtése, , láthatatlanná tétele"; másrészt a migránsok másodrangú társadalmiságának , materializálása", "6 azaz térbeli rítusokon keresztül történő kifejezése." Ezek a technikák egyértelmű hasonlóságot mutatnak a faluban élő romákkal szemben alkalmazott korábbi stratégiákkal. Összefoglalva az elmondottakat: a kispaládi magyar közösség az azonos kibocsátó településekről érkező, de a helyi életvilág terébe eltérő kezdeti státuszban megjelenő kárpátaljai bevándorlókkal szemben különböző -— tämogató vagy elutasító — lokális migrációs politikákat érvényesít aszerint, hogy a migrációban részt vevő személyek erősítik vagy gyengítik a fogadó magyar közösség társadalmi kohézióját, illetve az adott csoport településen belül kialakult korábbi szociokulturális, gazdasági, hatalmi pozícióit. A magyar etnikai részközösség az áttelepülő vagy letelepedő migránsok integrációs és 585 B.35., magyar férfi, Kispalád. 586 Appadurai 2001: 4. 587 A kispaládi mezőgazdasági idénymunkások elszigeteltségének mértékét jelzi, hogy több hónapig tartó nyári-őszi terepmunkánk ideje alatt — annak ellenére, hogy az adott időszakban, a faluban 8-10 magyar gazda foglalkoztatott egyenként minimum 2-5 külföldi idénymunkást - a falu központi köztereiben egyetlenegyszer sem láttunk külföldi munkavállalót.
