Page 247 [247]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 245 az egyéni autonóm akarat felfüggesztése (, nem erőszakosak"], a test erejének átengedése, a szorgalmasság a , magyar" idénymunkások egyik fontos megkülönböztető értékű tulajdonsága. A fogadó közösség azonban ezeket a tulajdonságokat nem a kárpátaljai magyar idénymunkások csoportszintű etnikai jellemzőjeként, hanem sokkal inkább az adott migránsok egyéni, esetleges magatartásaként tartja számon. (,, Ezekbe is ki kell fogni, hogy milyet hozol, mert van [közöttükl is rafinált."""7§) A magyar nemzetiségű idénymunkások által betöltött strukturális pozíciók a helyi társadalomban a , régi cigány" normatív kategóriájával leírható történeti jelentéseket idézik fel. A domináns kultúra a külföldi magyar munkavállaló csoporthoz tartozó személyeket általában az , eredeti", a , neghunyászkodó", a hatalommal kooperáló , cigány" képével azonosítja. Ez azt is jelenti, hogy az ukrajnai , magyar" munkavállalókkal szemben tanúsított befogadó, támogató attitűdök pusztán látszólagosak. A helyi társadalom az , idegen"-t kizárólag adaptációs igyekezetében fogadja el, "? más szóval csupán abban a gyakorlati törekvésében támogatja, hogy ők a , rendes cigányra" jellemző másodlagos társadalmi pozíciókban jelenjenek meg. A határon túli magyar munkások identitása lényegét érintő jellegzetességeket (pl. hogy a munkás gyakran haza" akar menni, egy, a számára otthonos életvilág után vágyódik, vagy hogy racionális gazdasági aktusokra, a munkaadó , kijátszására" törekszik), végső soron tehát magát az , idegen" idegenségére jellemző vonásokat a fogadó társadalom általában elutasítóan kezeli. Azt mondhatjuk tehát, hogy az , idegent" jelentő , ukránok" és/vagy , oroszok" egységes kifejezése jelentéstani értelemben két eltérő szinten ragadja meg a társadalmi különbségeket. A befogadó társadalom értelmezése szerint egyrészt vannak olyan magatartások, diszpozíciók, amelyek inkább az , ukrán" etnikumhoz kötődnek és stigmatizáltak lelfogadhatatlanok]. Másfelől ugyanakkor vannak olyan kulturálisan konfigurált viselkedésmódok, habitusok, magatartásformák is, amelyeket a fogadó kultúra inkább a , magyar" anyanyelvű idénymunkások identikus jellemzőinek vél, s negatívan ítél meg (de azokat a konkrét találkozási helyzetekben mégis többé-kevésbé tolerálja, elfogadja).""" A két klasszifikációs gyakorlat közös vonása azonban, hogy mind a kettő végső soron a migránsok különbségeit hangsúlyozza." A munkáltatói diskurzus ezáltal az , ukrán" és a , magyar" nemzetiségű lanyanyelvűj) 578 B.35., magyar férfi, Kispalád. 579 Biró A. — Bodó 1996. 580 A stigmatizációs mechanizmus bipoláris szerkezete (, elfogadhatatlan" és , elfogadható" elemei) kapcsán lásd Ainlay — Crosby 1998. Ezek alapján a szimbolikus etnikai hierarchia a következőképpen alakul a faluban: legfelül" találhatók a kispaládi , magyarok" és a középosztályhoz tartozó , határon túli magyarok", ezt követik a magyar lanyalnyelvű/nemzetiségű ukrajnai munkások és az ukrán/orosz lanyalnyelvű/nemzetiségű munkások (mindkettőt egységesen , ukrán"-nak vagy , orosz"-nak nevezik), , legalul" pedig a kispaládi , cigányok". 58
