Page 245 [245]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN * 243 (otherness) diskurzusaival,°’® ami a külföldi munkaerö gazdasägi instrumentalizációjának egyik nagyon gyakori megjelenési formája és hatékony eszköze. Az ukrajnai migránsok különböző rétegcsoportjainak (a, b, c) társadalmi befogadására, kizárására, szimbolikus fel- és/vagy leértékelésére, összefoglalóan: a csoport felosztására [divíziójára) irányuló sajátos szemléletmód — értelmezésem szerint — valójában azonban a falu két etnikai alapközössége, a kispaládi magyarok és az ott lakó romák gazdasági, társadalmi dominanciáért folytatott küzdelméből ered. Ez utóbbi pedig szoros összefüggésben van a helyi társadalom belső szerkezeti (strukturális) viszonyainak nagy ütemű átalakulásával is. A településen ugyanis az elmúlt három évtizedben olyan etnodemográfiai folyamatok bontakoztak ki (pl. a lakosság elöregedése, elszegényedése, szelektív elvándorlása stb.), amelyek hatására a kispaládi magyar közösség fokozatosan veszítette el egykori hegemón (, többségi") etnikai, társadalmi, hatalmi pozícióit, miközben ezzel párhuzamosan a roma népesség egy része a helyi életvilágban egyre nagyobb dominanciára tett szert. Ez a változás, amely a két csoport közötti megkülönböztető értékű szociális, gazdasági különbségek csökkenésével járt együtt, végső soron annak a korábbi hierarchikus társadalmi rendnek az erodálódásához vezetett, amely a roma népesség alárendelt szerepére, gazdasági erejének kihasználására, társadalmi kirekesztésére, azaz az aszimmetrikus etnikumközi kapcsolatok hagyományos rendszerére épült, és évtizedeken keresztül egyértelműen kijelölte a két csoport közötti határokat. A kispaládi magyarok és romák közötti gazdasági, társadalmi kapcsolatok újrafogalmazásának folyamatában új helyzetet teremtett az ukrajnai idénymunkások megjelenése a helyi munkaerőpiacon. A magyar gazdák földjein napszámos vagy alkalmi munkákat végző ukrajnai migránsok ugyanis azokat a másodlagos, a , régi cigányok" alárendelt gazdasági, társadalmi szerepeire jellemző pozíciókat foglalták el, amelyek a mindennapi kommunikációs helyzetekben elősegítették azt is, hogy a kispaládi magyarok szimbolikusan megerősítsék, restaurálják a két csoport, azaz a magyarok és romák között kialakult hierarchikus etnikai viszonyokat. Az ukrán migránsokat övező falusi migrációs (szupportív és restriktív) politikák — ebben az értelemben — mintegy , beíródnak" abba a lokális kontextusba, amelynek keretét a romák és magyarok közötti egyenlőtlenségi viszonyok képezik. 4.2.2.2.3. Az ukrajnai gazdasági migránsokat megjelenítő munkáltatói diskurzusok A kispaládi magyar gazdák és az általuk foglalkoztatott illegális ukrajnai idénymunkások között kialakuló hétköznapi találkozási helyzeteket mindenekelőtt olyan racionális, jövedelemorientált szituációknak kell 575 Böse 2005: 167.
