Page 242 [242]
OCR
240 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK zott, anyja háztartásbeli volt. Az általános iskola befejezése után, 1976-tól az egyik városi zöldségfeldolgozó üzemben talált munkát, itt közel 9 évig dolgozott. Az ezt követő időszak élettörténetében úgy jelenik meg, mint amelynek meghatározó élménye az elszegényedés, a társadalmi deklaszszálódás. A gyár bezárása után néhány évig az egyik iskolában, később egy étteremben takarítónőként dolgozott, az 1990-es évek elejétől azonban több évig munkanélküli-segélyekből élt. A férjétől 2006-ben elvált, ezt követően kiskorú gyerekével — a megfizethetőbb lakás- és megélhetési körülmények reményében - a járás városi központjából, Nagyszőlősről falura (Nagypálfalvára) költözött, ahol jelenleg különféle alkalmi és napszámosmunkákból tartja el családját. 2004-től Ibolya megélhetésének alapját a magyarországi mezőgazdasági szezonmunkák (alma-, meggy-, uborka-, burgonya-, paprikaszedés) képezik, ezeket az elmúlt 10 évben munkavállalási engedély vagy bejelentés nélkül végezte a szabolcsi településeken. Kispaládon két éve dolgozik az egyik magyar gazdánál, akinek ezerméteres uborkaültetvényét másodmagával műveli. A kutatás idején napi jövedelme 2500 Ft volt. Ez az összeg csupán kétharmada volt annak a keresetnek, amelyet a faluban a magyar gazdák a roma napszámosok hasonló tevékenységért fizettek. A szezonmunkäk intenzitäsa, a felmerülő költségek és a vízumszabályok miatt a határ közelsége ellenére a 4-5 hónapon át tartó vendégmunka ideje alatt mindössze 2-3 alkalommal utazik haza. Az alacsony bérezést munkaadója a lakhatási feltételek biztosításával kompenzálja: az udvar végén található fészerben alakítottak ki számára szállást, ahol kiskorú fiával, valamint egy másik idénymunkással együtt élnek a nyári-őszi hónapokban. Az Ibolya által végzett napi gazdasági tevékenység számos nem bérmunka jellegű elemet tartalmaz (, mindent elvégez a ház körül, amit csak mond a gazda"), ezért a munkáltató családban elfoglalt státusza nagyon hasonlít — a néprajzi és a társadalomtörténeti szakirodalomból jól ismert — ,,cselédi” pozícióra. A faluban azonban társadalmi helyzetét a teljes körű izoláció jellemzi: a munkaadó család udvarát szinte sohasem hagyja el, a település nyilvános tereiben tudatosan nem mutatkozik — rejtőzködő stratégiájával az illegális foglalkoztatásából eredő gazdasági, társadalmi kockázatokat (hatósági ellenőrzés, bírságolás, kiutasítás stb.) próbálja csökkenteni. A vizsgált migrációs jelenségeket személve úgy tűnik, hogy a fogadó társadalom komplex szabályokat alkot arra vonatkozóan, hogy a külföldi migránsok mely tagjaival kell, szabad, illetve nem szabad szoros és tartós kapcsolatokat kialakítani." A kispaládi magyar fogadó közösség a helyi tár572 A lokális találkozási helyzetekben részt vevő, etnikai, kulturális, szociális stb. értelemben eltérő módon pozicionált személyek, kis- és nagycsoportok cselekvéseit meghatározó társadalmi, politikai diszkurzív mezőt, valamint az azon belüli változásokat legalább három aktor (a külföldi migránsok, a fogadó- és a kibocsátó társadalom) egymásra vonatkozó társadalmi, politikai diszkurzív gyakorlatai befolyásolják és hozzák létre.
