Seite 187 [187]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN * 185 A széles körű társadalmi együttműködésen és kiterjedt bizalmon alapuló informális cselekvések ebből a nézőpontból tehát egyfajta , politikai" aktusokként is értelmezhetők, mivel (läthatatlansäguk, lätszölagos banalitásuk, köznapiságuk ellenére is) bizonyos mértékig képesek ellensúlyozni a demokratikus vagy autoriter politikai rendszerek — ezen keresztül pedig az alul- vagy tülszabälyozö államok - hatalmi működését; ily módon pedig eredményesen mérsékelhetik a lokális társadalom belső egyenlőtlenségeiből eredő szociális, gazdasági feszültségeket. Az általam vizsgált települések rendszerváltás utáni mikroszintű gazdasági, szociokulturális átalakulását (az új tulajdonosi és termelési szerkezetek létrejöttét, a társadalmi egyenlőtlenségek és dezintegrációs folyamatok felerősödését) a következő fejezetekben ebben a kontextusban kívánom részletesebben is megvilágítani. 4.2. Vagyonprivatizáció és szerkezetváltás: tőkefelhalmozás és elszegényedés a vizsgált falvakban Ukrajnában az állam tulajdonosi szerepkörének lebontása és a földpiac liberalizációja egy meglehetősen hosszú és összetett folyamat keretében bontakozott ki." Ennek kezdete hat hónappal megelőzte az ország függetlenné válásának időpontját (1991. VIII. 24.) "§ csúcspontja a kétezres évek elejére tehető, végpontja pedig — bizonyos tekintetben -— mindmáig nem érkezett el." 163 Robert Kravchuk szerint részben ezen elhúzódó, megszakított reformfolyamat miatt az 1990-es években Ukrajnában a posztszocialista kapitalista gazdasági rendszernek egy olyan hibrid modellje alakult ki, amely félúton volt ,,a korábbi tervgazdaság és a piacvezérelt, magántulajdonon alapuló kapitalista gazdasági rendszer között" (Kravchuk 2002: 11.). A kilencvenes évek elején a klasszikus , liberális piacgazdaságtól" eltérő makrogazdasági szerkezet azonban nem egyedi, kizárólag Ukrajnában megfigyelhető sajátosság, hanem a kelet-közép-európai posztszocialista országok egyik általánosan megfigyelhető jellegzetessége volt. Nölke és Vliegenthart a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) rendszerváltás utáni gazdasági folyamatait elemezve az érintett országokat , függő piacgazdaság"-nak [dependent market economy) nevezte. Egy másik szerző, Niegel Swain a kelet-közép-európai országok 1990 utáni gazdasági modelljét ,posztszocialista kapitalizmus"-ként határozta meg és a térség általános vonásaként a kis- és középvállalati szektor gyengeségét, a tőkés nagybirtok, illetve a gyakran csak önellátó gazdálkodásra képes kistermelők polarizációjával jellemezhető agrárszektor kialakulását, valamint a munkavállalók rendkívül gyenge érdekérvényesítő képességét tekintette (Ndlke — Vliegenthart 2009, Swain 2012). Lerman és Csaki a földreform kezdetének időpontját az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (ukránul: YPCP — Yrpaincpra Panaucpka Comiaricrnuna Pecny6nika) ältal elfogadott új földkódex 1991. március 15-ei hatalybalépését6l szamitja (Lerman — Csaki 2000: 11.). 465 Jóllehet a mezőgazdasági területek magánbirtoklásának jogát már a 2001. évi földtörvény-könyv is deklarálta, ugyanez a törvény a földek szabad értékesítését azonban még felfüggesztette, illetve ideiglenesen megtiltotta. Az elmúlt évtizedekben a földeladási 464
