Seite 185 [185]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN * 183 séget teremthetnek ahhoz, hogy a mindennapi cselekvők artikulálják egyéni gazdasági és szociális céljaikat, illetve azoknak olyan makroszintű (globális, geopolitikai) válsághelyzetben is hangot adjanak, amikor nem - vagy csak nehezen -— hozzáférhetők bizonyos szolgáltatások, és láthatóan gyengék az állami intézmények."?" Erre — a szakirodalomból ismert eredmények mellett — számos gyakorlati példát találhatunk az ukrán-magyar határvidéki településeken is. Ebből a szempontból az egyik leglátványosabb esetként idézhető a Mátészalkán kereskedő ukrán üzemanyagcsempészek tevékenysége. Ennek a foglalkozási csoportnak a tagjai ugyanis a rendszerváltás után — mindenféle külső állami források nélkül — meglehetősen összetett, társadalmilag szervezett informális munkaerőpiacokat alakítottak ki és tartottak fel. Az ukrán-magyar határvidéki településeken mindez az elmúlt két és fél évtizedben megfelelően ellensúlyozta a posztszocialista falusi társadalmakon belül az állami (formális) foglalkoztatási lehetőségek és mobilitási pályák fokozatos beszűkülését."9 De hasonló társadalmi, gazdasági szerepet töltöttek be az elmúlt három évtizedben Kárpátalján az államhatár mentén kialakított falusi pénzváltóházak is, ahol jelenleg is a külföldi vendégmunkából, valamint a feketepiaci kereskedelemből (üzemanyag., cigaretta- és szeszcsempészet] származó jövedelmek átváltása, illetve az informális jövedelmek formális gazdaságba történő visszaszivárogtatása zajlik. Ezek a pénzváltóházak kezdetben a fejletlen állami hitel- és bankintézeti rendszer zavarainak mérséklésében játszottak döntő szerepet, és mindmáig fontos funkciókat töltenek be a gazdasági válságban magukra hagyott vidéki lakosság tőkejavainak elosztásában és cseréjében. További gyakorlati példaként említhető az általam vizsgált határvidéki településeken azoknak az üzemanyagtöltő udvaroknak és árulerakatoknak az elterjedése is, ahol az ukrajnai kereskedőktől törvényesen beszerzett termékek (gázolaj, benzin, cigaretta, szeszes ital stb.) illegális eladása/informális cseréje zajlik. Ide sorolható továbbá a migránsok hivatalos be- és kilépését lehetővé tevő útlevelek, vízumok beszerzésére szakosodott falusi kereskedők szerepe is, akik a hivatalos okmányokhoz, valamint az ebből származó pluszjövedelmekhez az állami (formális) intézményeken belüli korrupció segítségével jutnak hozzá. Végső soron azonban az állami funkciók informális helyettesítésének tekinthetjük az olyan hétköznapi cselekvéseket is, mint amilyen például a leromlott úthálózat, a közutak lakossági összefogással történő felújítása is (lásd 25., 26. kép)]. 459 Lomnitz — Sheinbaum 2004. 160 Borbély 2015.
