Seite 158 [158]
OCR
156 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK A kiállítási tér központjában a Fogarassy-kúria (1) állt. Az épületet és a hozzá tartozó birtokot Czáró-Fogarassy Imre 1893-ben vásárolta meg Farkas Györgytől, a település középkori nemesi családjától. A Fogarassy család a századfordulón még mintegy 500 holdas uradalmi birtokkal rendelkezett, a két világháború között azonban fokozatosan elveszítette vagyona és földterületei legjelentősebb részét, mivel nem tudta visszafizetni a csehszlovák hitelszövetkezetektől felvett jelzáloghiteleket és kamatokat. A szovjet hatalomátvételt követően, 1944-ben a nemesi udvarház épületét orvosi rendelővé alakították at, ahol Fogarassy Istvan (1893-1965) — a család leszármazottja és a birtok korábbi tulajdonosa — egészen haláláig orvosként dolgozott. A kúria bal oldalán a Fogarassy család római katolikus kápolnája (2) áll. Az épületet 1970-ben az ateizmus múzeumává alakították át, később — a nyolcvanas évektől - azonban a kápolnát raktárként használták a gyűjteménybe tartozó, de ott kiállításra nem kerülő tárgyak és dokumentumok tárolására. A "70-es évek közepén a kúriához tartozó park területéhez fokozatosan építették hozzá a szabadtéri múzeum további szerkezeti egységeit: a gazdag(5) és szegényparaszti házat (3], a falusi iskolát és a tanítói lakot (4), valamint a parasztportákhoz tartozó különféle gazdasági épületeket (istálló, csűr, kocsiszín, vízimalom). A háromosztatú, gazdagparaszti ház eredetileg Biky József tulajdona volt. A Biky család hozzávetőleg 200 holddal rendelkezett, és — a Sárközy családdal együtt - Bodnya legvagyonosabb familiäja volt.°®® Az emlitett csalädot 1946ban kuláknak minősítették, ezt követően elkobozták föld- és vagyontárgyaikat. A harmadik lakóépületet Mezei Gyula csatóerdői lakos építette 1918-ban, aki a falu földnélküli, alkalmi és napszámos munkákból élő (, nincstelen") rétegéhez tartozott. A szabadtéri múzeumban látható épületek, berendezési tárgyak ezek alapján tehát egy olyan , szociális" szerkezetet, hatalmi-politikai rendszert vittek színre és konstruáltak meg, amely a , régi", az , egykori" falut feudális eredetű, kiélezett vagyoni, társadalmi egyenlőtlenségek tereként ábrázolta. Ebben az interpretációban a szovjet uralom előtti történelmi múlt a domináns és elnyomott osztályok konfliktusaként, vagyis — a korabeli retorika szerint — a tőkés burzsoázia" (a , földesurak", a ,kulákok"], valamint a , kizsákmányolt proletariátus" (a , szegényparasztság", az , agrármunkásság") harcaként jelent meg. Ez a vizuális és tárgyi reprezentáció alkalmas volt arra, hogy a szabadtéri múzeum látogatóiban egy társadalom- és gazdaságszerkezeti feszültségekkel, ellentmondásokkal és történelmi igazságtalanságokkal telített idő képzetét rögzítse és jelenítse meg. 388 Nagyiványi-Fekete 1944: 50.
