Oldal 155 [155]
OCR
IDENTITÁS- ÉS EMLÉKEZETPOLITIKAI GYAKORLATOK A RENDSZERVÁS ELŐTT * 153 3.1. Szimbolikus térfoglalás és a történelmi , múlt" konstrukciója az államszocializmusban 1970. január 16-án a csatóerdői , Béke" Kolhoz elnöke, Bara Endre a településen ünnepélyes keretek között adta át a nagyszőlősi járás első és megyei szinten is máig mérvadó intézményét, a Munka Dicső Múzeumát (oroszul: Myzeä TpynogoA Cnasbı].?7’ Az idötapasztalat lokális története szempontjából ez az esemény kivételes jelentőségű pillanat volt. Ezekben az években vett ugyanis nagyobb lendületet az a folyamat, amelyben - Pierre Nora megfogalmazásával élve -— az idő emlékezetben megélt személyessége fokozatosan eltűnt és a rekonstruált történelem formájában élt tovább." Ebben az időben Kárpátalján már több településen volt a történelmi múltat reprezentáló, illetve azt a hivatalos politikai ideológia keretei között újrafogalmazó intézmény. A szovjet megszállást követően, 1945-ben Ungváron hozták létre az első Területi Honismereti Múzeumot. Ennek módszertani és szakmai tapasztalataira építve fogtak hozzá 1957-ben Nagybocskón és Nagylucskán, 1958-ben Perecsenyen, Rahón és Szojván, 1966-ban Kőrösmezőn, 1970-ben Kökényesen, 1973-ban pedig Szlatinán különféle típusú: néprajzi, helytörténeti, gazdaság- és ipartörténeti múzeumok kialakításához." A múzeumi hálózat mint a lakosság kommunista nevelését elősegítő intézményrendszer fejlesztését a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága 1964. május 12-én kiadott határozata szabályozta." A pártvezetés ebben a múzeumok alapításának kérdésével is foglalkozott, s egyebek mellett előírta, hogy , új múzeumok, függetlenül irányítási hovatartozásuktól, csak a szövetségi köztársaságok kommunista pártja KB engedélyével nyílhatnak meg".?§! Mindez a társadalmi nyilvánosság számára egyértelműen jelezte, hogy — a kulturális élet más intézményeihez hasonlóan - a múzeumok infrastruktúrája is alá van vetve a pártpolitikai érdekeknek, más szóval azok szerves részét képezik a szovjet államhatalom legitimitását szolgáló eszközök és szervezeti hálózatok nagyobb, átfogóbb rendszerének. A dokumentum ezenkívül a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak, kulturális minisztériumainak és központi bizottságainak azt javasolta, hogy , valamennyi múzeumban, 377 1994-től az intézmény hivatalos neve megváltozott. Mivel azonban az új elnevezés már tartalmazza a szűkebb etnográfiai/földrajzi tájegység nevét is, ami a vizsgálatban érintett falvak azonosítását megkönnyítheti, s ily módon veszélyezteti a kötet anonimizálással kapcsolatos módszertani elveit, a Mikószegen létrehozott múzeum hivatalos nevét nem közlöm. A konkrét intézménynév helyett, a könyvben - az egyszerűség kedvéért — a ,tájmúzeum", a , skanzen", a ,szabadtéri múzeum", esetenként a , falumúzeum" kifejezéseket használom. 378 Nora 1999: 142-158. 377 Kuzma 2013. 380 Posztanovlenyije CK KPSS... 1986. 381 TJo. 417.
