OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT + 143 mációk összegyűjtését, megosztását, közlését és az így előállított tudás felhasználását jelentette a kollektív gazdaság büntetési-fenyítési technikáihoz: „Es ezt [az „orrverzesig” vegzett munkát] még megtetézték azzal, hogy igen, én vagyok a fasza fiú, én elmondom azt, aki csinált vagy nem csinált valamit, vagy valami. Meg rá vót bízva: figyelj csak arra a faszira, hogy ottan miért kevesebb a tej vagy valami... hogy lopják, vagy mit csinálnak. Hát beárulta. Ha kávéztunk, vagy ittunk valamit, ha valamit mondtál nekik, hát képesek vótak éjszaka bemászni az elnökhöz, vagy az elnökhelyetteshez, mert nekik szabad bejárásuk vót. És azok már másnap tudták... Ha éjfélkor mentél haza, reggel már tudták." Egy másik interjúrészlet szerint: , Vótak neki besúgói, nem is egy... az elnök az már reggel tudta, hogy az meg a másik ember mit csinált, és akkor már hívattatott. Ie-te-te, tegnap mit csináltál? Fennakad a szeme, hát honnan tudja, mikor senki nem vót ott? Tudták-látták. Sohse tudta az ember, hogy honnan fázik." E szolgáltatásokért cserébe az élmunkások, brigád- és lánkavezetők különféle informális előnyöket kaptak. A kollektív emlékezet szerint ilyen volt: a) A , kivételezés" gyakorlata: a munkahelyi szabály- vagy törvénysértések (lopás, munkahelyelhagyás, hiányzás, színlelt munkavégzés stb.) alkalmával a munkáselittel szemben csupán formális vagy — más alkalmazottakhoz viszonyítva — enyhébb büntetéseket szabtak ki. (, A parasztra ránézett, másokra meg túlnézett."355 , Meg vót neki engedve több minden, nem látta, hogy mit csinál."356 Úgy csináltak, hogy hát behívták az irodába suttyomba, többet ez ne forduljon elő, mehetsz. Mint a milicián: elöl beengedik, hátul kiengedik, oszt isten megáldja, megvan a biintetés.”°°” b) A „munkakönnyites” mödszere: az &lmunkäsokat magasabb jövedelmeket biztosító munkakörökbe osztották be, elönyösebb munkafelteteleket biztosítottak számukra (, feltették őket", , kiemelték könnyebb munkára"). Az élenjáró fejőnőknek összeválogatták a kolhoz legjobban tejelő teheneit, több takarmányt adtak az általuk gondozott állatoknak, máskor egyszerűen csak hozzáírtak papíron a munkateljesítményükhöz (, attúl elhúztak, ennek odairtak”). Az élenjäré gépkocsivezetéknek, soférüknek és kombäjnosoknak adták oda a legjobban fizető feladatokat és utakat; az , egyszerű" kolhozmunkásokhoz képest gyakrabban kaptak új munkagépeket és alkatrészeket. (,, Ha például két sofőr vót, ugyanannyi munkanapja vót mindkettőnek, V. Vilmos 353 B.11., magyar férfi, Csatóerdő. 354 B.14., magyar férfi, Csatóerdő. 355 B.3., magyar férfi, Bodnya. 356 B.9., magyar férfi, Csatóerdő. 357 B.14., magyar férfi, Csatóerdő.