Oldal 124 [124]
OCR
122 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK A munkaszervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten elhelyezkedő, gyengébb érdekérvényesítő képességű társadalmi csoportoknál a kolhoz vezetősége a relatíve kis léptékű törvénysértéseket is gyakran aránytalanul nagy büntetésekkel sújtotta. Az egyik vezetőségi ülés jegyzőkönyve szerint például Bara Endre, a csatóerdői kolhoz elnöke, 1963-ban tetten érte A. Károly brigádvezető feleségét, aki 10 kg karalábét lopott a gazdaság kertészetéből. Ezért a cselekedetért a karalábé árának (10 rubel) megfizetésén kívül A. Vilmától levonták az egész évi pótdíjazását, megbüntették férjét, A. Károly brigádvezetőt 5 munkanapra, valamint levonták pótfizetésének 50 százalékát. A büntetés részeként — a férj kivételével — elbocsátották a kolhozból az egész családot. Ezenkívül elmozdították posztjáról N. Lajos őrt is, mivel nem óvta meg a kolhozvagyont, és nem látta el megfelelően a feladatát. Egy másik alkalommal, ugyancsak a kolhozelnök a vezetőségi tagoknak jelezte, hogy 1967. október 11-én elfogta T. Imrét, a 2. állatfarm műszaki dolgozóját, aki munkahelyéről táskájában tápot lopott. Az elnök javaslatára az elkövetőt elbocsátották állásából és megfosztották az 1967-es évi pótdíjazásától. Ezenkívül megbüntették , a felelőtlen hozzáállásért H. elvtárs farmvezetőt, az őrt, Sz. Bélát és a malom munkásait: T. Tibort és V. Jenôt 5-5 rubelre.”?°6 Az idézett példák alapján úgy tűnik, hogy a hatalmi elit nem csupán a szabálysértéseket közvetlenül elkövető egyéneket, hanem gyakran az egyének társadalmi mikrokörnyezetét is büntette; a helyi faluközösség alapvető szociális (rokonsági, baráti, munkahelyi) kapcsolatainak lerombolásán vagy legalábbis a kolhozmunkások hagyományos társadalmi tőkéjének?" gyengítésén keresztül megpróbálta megerősíteni az állampolgárok gazdasági, társadalmi, politikai lojalitását az új, szocialista államhoz. 296 NKHLR 1963: 15. 297 Bourdieu 1998; Coleman 1998.
