OCR
110 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK olyan esetről van tudomásunk, amelyek alkalmával a megbüntetett személyek saját érdekeik védelme érdekében az állam magasabb szintű szerveitől kértek segítséget. 1967. szeptember 28-án M. Kálmántól, a kolhoz agronómusától ,a munkához való felelőtlen hozzáállása" miatt levonták pótfizetése 10 százalékát, és szigorú megrovásban részesítették. Ugyanebben az évben egy másik alkalmazott, O. István brigadéros házépítés céljából telket igényelt a kolhoztól, amit a helyi vezetőség határozottan elutasított. Mindkét ügyben a sértettek a járási ügyészhez fordultak, aki a kolhoz vezetőségét kötelezte a , helytelen határozatok" médositäsära.268 A harmadik feljelentés egy, a korábbiaknál is kisebb léptékű szabálysértéssel kapcsolatos. A kolhoz elnöke, Bara Endre 1968. augusztus 15-én , felolvasta a szőlősi járási ügyész tiltakozását az 1968. június 25-ei vezetőségi határozat törvénytelenségéről azzal összefüggésben, hogy egy libáért 50 kopeket kellett befizetni B. Erzsébet polgárnak, és úgyszintén amiatt, mert megbüntették egy rubelre, mivel nem jelent meg a vezetőségi ülésen". A gazdaságot irányító helyi elit — engedelmeskedve a központi ügyészség felszólításnak — arról döntött, hogy megváltoztatja a törvénytelen határozatot, , mivel a legeltetésért a büntetést a községi tanács határozata alapján kellett kiszabni, a pénzbírságot pedig nem rögzítette a , Béke" Kolhoz alapszabályzata, így az nem volt jogos."? Mindettől eltekintve azonban a vizsgált korszakban tárgyalt 243 fegyelmi ügynek hozzávetőleg kétharmadára (69,999-ra) a fent bemutatott három stratégia, tehát apénzbüntetés, a munkanapok levonása vagy a különféle büntető intézkedések variánsaiból képzett technikák együttes alkalmazása volt a jellemző. Ezekkel a módszerekkel összesen 395 főt büntettek meg: 229 fő lopás, 45 főt munkafegyelem megsértés miatt, további 45 főt rossz minőségű munka, 8 személyt hanyagság, 68 főt pedig egyéb kihágás következtében. Az eddig ismertetett szankciókon kívül - főleg a kisebb léptékű gazdasági törvényszegések esetén - szintén népszerű büntetési eljárásnak számított a megtermelt zöldség, gyümölcs, gabona stb. után járó pótdíjak és termésszázalékok lösszesen 7.496) visszatartása, valamint a szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés módszere. Ez utóbbi az esetek 7,2%-äban fordult elő, és — a visszaemlékezések szerint — a legenyhébb büntető intézkedések közé tartozott: , Végovor. . . megrovásba!" részesíteni. . . megrótták itt még akkor is... a partembert minden megbotlásért megrótták. Még a családi ügybe is beleszólt [a párt]. Ha meg ivott, meg rosszul csinálta, a tervet nem hajtotta végre, megtárgyalták, hoztak egy határozatot, hogy megrovásba részesíteni."?"" , Hát azt azér" nem vette olyan komolyan... Megróttak, hogy na, legyen valami, de az ember legfeljebb köpött egyet, oszt ment tovább, nem számított."7! 268 NKHLR 1968b: 6. 26 Uo. 2. 270 B.3., magyar ferfi, Bodnya. 271 B.9., magyar férfi, Csatóerdő.