OCR
86 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK parlamenti képviselőként szorosabb kapcsolatokat ápolt a megyei és országos nómenklatúra tagjaival, ami — a régióban található más vidéki kollektív gazdaságok vezetőhez képest - a , Béke" Kolhoz számára privilegizált hozzáférést biztosított bizonyos gazdasági és fejlesztési erőforrásokhoz: „Na €s az igazat is meg kell vallani, hogy én mint képviselőnek azért könnyebben nyíltak az ajtók. Tudod, hát az... hogy ott vótam azokkal, miniszterekkel, meg ezzel-azzal, csak könnyebben szót tudtam érteni, mintha... be se engednék sokszor egy egyszerű embert... és ugye tudtam gépeket szerezni, mert akkor nehéz vót a gépesítés, nem vót ennyi sok gépkibocsátás, szóval gyártás nem vót. Gépeket szereztem, építőanyagot szereztem, pénzünk kezdett lenni, fellendítettük a dohánytermesztést, fellendítettük kérlek szépen a kertészetet, fellendítettük az állattenyésztést, ahogy jött a pénz, jól kezdtünk fizetni, ennek következtében az emberek jövedelme... szóval amikor van, jobban lehet fegyelmet tartani. Ha pedig fegyelmet tartol, akkor jobb a rend is, nincs széthúzás." A csatóerdői kolhoz - javarészt az új elnök szervezőkészségének, valamint a gép- és gyáripari fejlesztéseknek köszönhetően — az 1970-es évek második felére Kárpátalja egyik legnagyobb és legeredményesebb (, élenjáró") üzemévé, mintagazdaságává vált, amely a gazdasághoz tartozó falvakban korábban nem látott mértékű infrastrukturális beruházásokat hajtott végre. Új utakat, köz- és lakóépületeket: iskolákat, klubokat, orvosi rendelőket, fürdőket, boltokat, sport- és egyéb létesítményeket épített, és az ott élő lakosság jövedelmi viszonyait, életkörülményeit, művelődési lehetőségeit minőségileg növelte a korábbi évtizedekhez képest. A kolhozelnöknek a , falu felemelésé"-ben — a település modernizációjában, kulturdlis-gazdasdgi fejl6désében — betdltétt megktilénbéztetett (,,pozitív") szerepe és egyéni teljesítménye a korszak történeti emlékezetében is megjelenik. A helyiek megfogalmazása szerint ő volt az a vezető, aki , fel tudta lendíteni a gazdaságot", , Össze tudta fogni a népet", , széppé tette", , kiemelte, építette a falut", , törődött a falu"-val, , gyárakat épített, csinálta a konzervgyárat, a téglagyárat, konzervgyárat, ládagyárat, akkor drótkötőt, vidámparkot". Az elnök és az általa vezetett kollektív gazdaság — regionális és országos viszonylatban is — kiemelkedő gazdasági eredményei, sikerei a szovjet propagandának (a korabeli újságcikkeknek, irodalmi riportázsoknak, filmeknek) is az egyik hangsúlyos, visszatérő toposza lett. Sőt, a rendszerváltás utáni faluról szóló nyilvános politikai lantikommunista, posztszocialista) diskurzusokban is rendre megjelent. vezetőségi gyűlésre behívtuk, megszégyenítettük, tudod. Elkövettük, hogy fogjuk meg a lopást. Mert az olyan dolog, ha dógozik 2000 ember a kolhozba mindegyik csak egy rubel értéket lop el, az kétezer, de 300 nap alatt az már 600 ezer, ugye?" (Uo.; kiemelés — B. S.) 213 Uo.