Oldal 77 [77]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT ? 7/5 zöldségkultúrákat 210 mázsát hektáronként. A kukoricatermés átlagosan 39 mázsát ért el hektáronként. Csapóci elvtárs lankás 15 ha területen 28 mázsa dohányt termesztett, mára leadott az államnak 155 mázsát 876074 kopek értékben." A központilag meghatározott tervszámokat és gazdasági mutatókat azonban valójában nem a technológia modernizációjával, a munkaerő-gazdálkodás racionalizálásával vagy az egyéni termelési rekordok segítségével, hanem az állami intézmények kijátszásának különféle technikáival érték el. A gazdasági terv teljesítésének egyik tipikusabb stratégiája a termelésstatisztikai nyilvántartás meghamisítása, fiktív adatokkal történő kiegészítése, azaz a „hozzäiräs” (oroszul: npunucxa) gyakorlata volt. A történeti forrásokból például tudjuk, hogy a Kárpátontúli területi ügyészség 1961. február 2-án bűnvádi eljárást indított a csatóerdői kolhoz több vezető beosztású tisztségviselője, szakembere ellen. A lefolytatott vizsgálat megállapította ugyanis, hogy 1960-ban a , Béke" Kolhozban , tömeges hozzáírások történtek a tej, a sertéshús termelésére és a gyapjúnyírásra vonatkozólag"."9 Az üggyel kapcsolatos dokumentumok szerint, a kolhoz vezetősége , ahelyett, hogy helyesen megszervezte volna az állattenyésztőket a jószág hizlalására, a takarmány ésszerű felhasználására, az állattenyésztési farmokon a tejhozam nyilvántartásának helyes vezetésére, a sertéshús termelésére, [...] a látszatjólét megteremtése, a saját karrierjük megszilárdítása és haszonszerzés céljából, visszaéltek szolgálati helyzetükkel, az állam félrevezetésével és szemfényvesztéssel, azaz a sertéshús-hozzáírással, valamint a kolhoz fejőnői által ténylegesen elért tejhez tejhozzáírással foglalkoztak, és ezzel elfecsérelték es eltulajdonitottäk a kolhozi javakat”.'! Attervcsaläst, vagyis ameghamisitott könyvelesi adatokat a kolhozt vezetö adminisztrativ-gazdasägi elit meglehetősen bonyolult tranzakciókkal rejtette el (lokális szóhasználattal: , takarta be", , fedezte") az állami nyilvántartás elől. A tejhozzáírásnál például fiktív liszt- és takarmányvásárlásokkal pénztartalékokat hoztak létre a kolhoz számláján, amit a könyvelésben a hozzáírt tej eladásából származó jövedelemként tüntettek fel. Ezeket az áruforgalom nélküli fiktív bevételeket a 2. számú farmon pótfizetés (, prémium") formájában írták le, azaz — szintén csak papíron — , kifizették" az összeget a fejőnőknek és az állattenyésztőknek , a terven felüli tejhozamért”. Az 1. számú farmon szintén , a pénztárba be nem vételezett pénzt általfedezték lelfedték] a kolhozistáknak a szalmáért, pelyváért, sajtért és szénakaszálóért [fiktív számlákon kifizett összegekkel] a jószág részére. A hozzáírt tej további részét pedig a borjak, bárányok és malacok itatásának számlájára vitték 189 NKHLR 1960: 4. 190 Ruszin 1960: 2. 11 USZSZK KTBBÜTK 1961: 4.
