Oldal 72 [72]
OCR
70 § INFORMÁLIS GYAKORLATOK egymást kölcsönösen átható társadalmi színtéren keresztül kívánom részletesebben is megvilágítani. Elsőként a kolhoz szervezeti felépítésében magasabb pozíciókat betöltő bürokratikus-gazdasági elit"? (a , főnökök", a , fejesek", a , vezetők") gazdasági stratégiáit ismertetem. A kolhoz és a falu hétköznapjait meghatározó pártkáderek, gazdasági szakemberek és helyi értelmiségiek napi kapcsolatban álltak az őket irányító és ellenőrző központi hatóságokkal, ami lehetőséget ad a központi államhatalom és a lokális intézmények közötti kapcsolat vizsgálatára is." Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a hatalom gyakorlati működtetése során az államszocialista rendszernek milyen specifikus vonásai alakultak ki. A lokális elitek és ahozzákapcsolódó különféle érdekcsoportok magatartása milyen módon befolyásolta a központi utasítások megvalósítását és a hatalom helyi intézményeinek mindennapi működését? Ezt követően a helyi társadalom kiszolgáltatottabb szereplői, a mezőgazdasági és az ipari munkások (a helyi szóhasználat szerint: a , kolhozparasztok", a , nunkások", a , nép", az ,egyszerű kolhozisták"]) korabeli informális technikáinak legfontosabb típusait ismertetem." Itt főként azoknak a stratégiai-adaptív viselkedésmódoknak az elemzésére törekszem, amelyek segítségével a mindennapi színtér szereplői a strukturálisan alávetett helyzetükből eredő hátrányokat próbálták meg mérsékelni. A következő fejezetekben a kolhoz szervezetszociológiai jellemzőivel — terjedelmi okok miatt — nem foglalkozom; nem térek ki az adott intézmény strukturális adottságainak és korabeli szervezeti működésének ismertetésére. Az ,elitcsoport", valamint a , munkások" kifejezéseket nem a helyi társadalmon belüli osztályviszonyok és hatalmi pozíciók megnevezésére, hanem elsősorban leíró-elemző kategóriaként használom, annak érdekében, hogy érzékeltessem a falu bizonyos mértékig elkülöníthető részközösségeinek 173 Kiss Dénes megjegyzése szerint a teljes társadalom rétegződése szempontjából a vidéki elitek státusza nem jelent[ett) a középrétegekénél magasabb társadalmi pozíciót. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy a lokális társadalom felső szintjeinek szereplői — a közigazgatásban, a gazdaság szervezésében és irányításban stb. játszott szerepük alapján — azonban a helyi közösség számára mégiscsak az elithez tartoznak (Kiss 2004: 9-15.). Kaminski és Kurczewska különbséget tettek (1) a tradicionális elit, (2) a karizmatikus elit, (3) a bürokratikus-kollektivista elit és (4) az interakcionista-individualista elit között. (Kaminski — Kurczewska 1995.) 4 V6. Bottoni 2008: 5. 15 A mindennapi társadalmi praxisoknak ez a formális, , osztályszempontú" szemlélete több tényezőt is — a csoportok és gazdasági magatartások belső heterogenitását, a különböző társadalmi rétegek közötti együttműködést - figyelmen kívül hagy, ezért kétségesnek tűnhet. Ugyanakkor bizonyos általánosabb szintű különbségek felfedezhetők az adott társadalmi csoportok között aszerint, hogy a lokális hatalmi, szociális rendszerben milyen helyet, funkciót töltöttek be. Ezek alapján fogalomhasználatomban az , elitek" és , munkások" vagy , alkalmazottak" kifejezéseket elsősorban olyan csoportok megkülönböztetésére használom, amelyeknek tagjai — a szélesebb társadalomban betöltött strukturális pozíciójuk révén — többé-kevésbé közös történelmi tapasztalattal, egységes szokás- és beszédmóddal rendelkeznek.
