Oldal 68 [68]
OCR
66 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK ő, nélküle is megvagyok, eddig is éltem, nem ismerve az ukrán nyelvet, halálomig elleszek. Nekem nincs mit tanulni, a saját dolgomat tudom." Nem minden magyar kommunista harcol a nagy állami sovinizmus megnyilvánulásai ellen a magyar lakosság körében. Nekünk nincs jogunk bezárni a szemünket afölött, hogy a fasiszta elemek maradványai végzik a kártékony munkájukat, propagálják Churchill szerepét, mint aki lehetőséget lát arra, hogy megújítsa Nagymagyarországot és a Kárpát-Ukrajna újból Szent István koronája alá kerüljön. Az ilyen hangulati megnyilvánulásokban nincs semmi véletlenszerűség, mivel országunk kapitalista államokkal határos." Az állam és az állampolgárok viszonyának szempontjából lényeges, hogy a szovjet államhatalom intézményesítését — más kelet-európai országokhoz hasonlóan - a kárpátaljai magyar teleptiléseken is dramai eseménysorozatok készítették elő. Az orosz katonák erőszakos felforgató tevékenysége, a szovjet csapatok bevonulásának (, megszállásának") emléke! a magyar férfi lakosság 1944-es deportálása," a parasztság különböző rétegeit sújtó beszolgáltatások, föld- és vagyonelkobzások stb. mély nyomokat hagytak a közgondolkodásban, ami befolyásolta a hatalomhoz való általános társadalmi hozzáállást, viszonyt is. A szovjet rendszernek ez a , negatív" történelmi előképe egyrészt — a falusi társadalom szempontjából - a lokális életvilágok jelentős részében 2227. kialakított egy morális előítéletet (, elutasítást") az új, kommunista hatalom által kínált életformák, valamint a domináns ideológia internalizálásával szemben."§ Ez ugyanakkor — az előbbivel párhuzamosan - megerősítette a szovjet megszálló hatalom bizalmatlan, gyanakvó magatartását is az adott 164 A dokumentumban a bekezdés teljes egésze a cenzor vagy a szerző által kézzel át van húzva. 165 KTÁL, Fond I, Opisz I, Iratcsomó 75: 44—45. 166 A vizsgált településen az egyik módos (, kulák") család tagja a szovjet csapatok bevonulására a következőképpen emlékezett vissza: , Ide 1944. október 23-án jött be a szovjet hadsereg. Ez egy rongyos hadsereg vót, akinek csüngött a kapcája, csüngött a mindene. Rongyosok vótak. Rablóbanda vót csak. Itt kizavarták a nagyapámékot, mind a Bikit kizavarta, elfoglalták [la házat], nem is aludtak nagyapámék [otthon], hanem a cselédeknél aludtak. És hát a lovakat, igásjószágot rögtön összeszedték a hadsereg részére. Hát nagyapámnak volt 6 pár lova, mind a hat pár lovat elvitték. Maradt neki csikójai, olyan növendékjószág, abból az maradt, azokkal kezdett gazdálkodni, amit ott meg... egy par 6krét meghagytak, úgyhogy elvették azt a földet, odaadták. Nahát a földosztást kezdték, 46 elején kezdték ugye. 48 végén meg, ősszel kezdték alakítani a kolhozt". B.3., magyar férfi, Bodnya. A falu népbizottságának vezetői által kiadott 1945-ös dokumentum alapján ekkor a település lakosságából összesen 110 férfit deportáltak a szolyvai gyűjtőlágerbe, vagy nyilvánítottak hadifogolynak. A sztálinisták által elhurcoltak közül huszonhárom személy nem tert vissza. Läsd Dupka 1993: 129. „Az hogy kommunizmus, hät lenéztiik. Voltak itt abba az iddbe is [kKommunistak], hät a szüleink elmondták, na látod, ez is az, mert lusta, nem akar dógozni, a másé kell neki, tudod. És tudod, azt lenézte mindenki. Hát azért mondom, hogy így neveltek." B.5., magyar férfi, Csatóerdő. 16 a 168
