Oldal 65 [65]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 63 hez: a nagybirtokok felszámolásával és a régi elitek kiiktatásával életképtelen kisparaszti gazdaságokat hoztak létre.!*° A , demokratikus" földosztás ebből a szempontból tehát egy olyan, államilag tervezett és ellenőrzött tulajdon- és vagyontranszformációs intézkedés volt, amelynek elsődleges célja, hogy a megszállt, , ellenséges"-nek tekintett területeken — a parasztság szegényebb, kiszolgáltatottabb rétegeinek megnyerésén keresztül - támogatást szerezzen a helyi lakosság körében a kommunista párt politikai ideológiájának legitimálásához és népszerűsítéséhez. Ezt a szemléletmódot tükrözi az alábbi összefoglaló jelentés is. Ebben a járási párttitkár a régióban elvégzett földelkobzás és földosztás társadalmi hatásait elemezve a következőket írta: , Jelenleg a körzetben nem maradt egy földnélküli gazdaság sem. Az elvégzett munka következtében jelentősen megnövekedett az osztályöntudata a szegényeknek, a parasztságnak, a középparasztnak, akik erősen belátták, hogy a bolsevik párt és a szovjet hatalom az ő oldalukon áll, amely védi érdekeiket. Növekedett a szegénység aktivitása a társadalmi és állami ügyek intézése terén. Batár és Salánk falvakban a szegények a középparasztok által támogatva Szabó és Kvák földesuraknak nem engedték meg szétárulni a vagyont, amely konfiskálás alá esett, hanem védelmük alá vették. Nagypálfalván a földtársaság gyűlésén elhatározták, hogy a faluhoz közel lévő jó kulákföldeket elveszik és helyettesítik a szegény földekkel igavonó jószág nélkül. Ilyen eseteket, hogy a kulák ellen fellépnek többet is fel lehetne hozni." Az elitváltás és a földreform révén a vizsgált települések lokális belső — vagyis eltérő nyelvi, vallási, gazdasági gyakorlatokon, társadalmi státuszon stb. alapuló — hierarchiáját az új, magát megszervező szovjet államhatalom külső szempontok (politikai lojalitás, osztály hovatartozás stb.) alapján strukturálta át." Az átalakulás általános sémája az országos tendenciákat követte: az új közigazgatási-adminisztratív intézmények (néptanács, ún. , duma"), valamint az 1948 őszétől! létrehozott mezőgazdasági artelek (, bázák", , kolhozok") 155 öldreform kelet-euröpai orszägokban megfigyelhetö pärhuzamait és jellegzetességeit behatóan elemzi Varga 2015. 156 KTAL, fond 1, opisz 1, tigyirat 147: 38. 157 Az erdélyi magyar településeken lejátszódó elitrekrutäciös folyamat pärhuzamait läsd Oläh 1996; Bottoni 2006, 2008. Az első (rendelkezésre álló) belépési kérvény dätuma a csatöerdöi kolhozba 1948. oktöber 27-ai keltezésű. Ennek (betűhű) szövege a következő: , A csatóerdői izemromáda elnökségének. Kérvény! Alulírott kérem a Csatóerdő izemromáda elnökségét, hogy fogadjanak engem be az inica csoportba, azaz kolhozba. Ígérem, hogy az alapszabály értelmébe és ennek alapján dolgozni fogok a mezőgazdasági artelbe. Ígérem, hogy becsületesen és odaadással fogok dolgozni úgy a haza mint a saját érdekemben. Én kollektivizálni akarok úgy a földbe a mezőgazdasági felszerelésben, szíveskedjék leltárba venni. Mezőgazdasági 158
