OCR
56 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK alacsonyabb rangú tisztet telepítettek le. A kutató szerint ennek a privilegizált elitnek a tagjai töltötték be később a legfontosabb hivatali, döntéshozói pozíciókat, és kapták meg azokat a lakásokat, villákat, nyaralókat, amelyekből a korábbi tulajdonosokat kitelepítették." 1946-ban az UKI(b]P Kárpátontúli Területi Bizottsága 2 városi és 13 körzeti bizottságból állt. Ezekhez a szervezeti egységekhez, amint azt az 4. ábra is szemlélteti, 434 alapfokú pártszervezet (338 falusi és 96 városi) tartozott, amelyeknek mintegy 4637 tagja volt. A párttagok valamivel több mint fele (50,3%) az ipari munkässäghoz, toväbbi egyharmada (34,7%) pedig az agrärtermelői (, paraszti" származású) rétegekhez tartozott. A magasabb jövedelmű tercier szektorban a kommunistáknak csupán kisebb része (hivatalnokok 13,590, kereskedők 1,496) dolgozott. Az új államhatalom kiépítésének területi egyenlőtlenségei kapcsán figyelemre méltó, hogy a kommunista párt intézményi-szervezeti fejletlensége leginkább azokban a hegyvidéki (nagybereznai, volóci, huszti, szolyvai, técsői) régiókban volt jellemző, ahol a ruszin és ukrán etnoregionális mozgalmak és autonómiatörekvések kiterjedt előzményekkel és jelentősebb történeti hagyományokkal rendelkeztek." Ungvári körzet IP? 9 fee 709 Perecsenyi kérzet (346 Munkácsi körzet ETT 31] Beregszászi körzet 287 Huszti körzet 182 Szolyvai kôrzet Es 202 Irsavai körzet EP ff 496 Técsőikörzet a 287 Volócikörzet rg 105 Nagyszölösi körzet Tr 318 Rahóikörzet pp 320 Nagybereznai korzet [Qe 229 Okérmez6i korzet [335 Ungvár város a 293 Munkécs vin 8 §_ 217 0 100 200 300 400 500 600 700 800 m Pärttagok szäma (fő) m Alapszervezetek szäma 4. ábra. Az UK(b)P Kárpátontúli Területi Bizottságának alapszervezetei és tagjainak száma (1946. IV. 5.) 130 Uo. 67. 131 A kárpátaljai ruszinok autonómiakoncepcióiról lásd Fedinec 2009. 132 Saját szerkesztés. Az ábrán szereplő adatok forrása: KTÁL, fond 1, opisz 1, tigyirat 121: 1.