Oldal 49 [49]
OCR
BEVEZETÉS + 47 is kell tekintenünk, amelyek a társadalmi cselekvések és az intézményközi kapcsolatok négy különböző típusát alakíthatják ki. Az első két típushoz - amint azt a 3. ábra is szemlélteti — az államilag törtvényes és társadalmilag megengedett (A), valamint az államilag törvénytelen és társadalmilag is tiltott cselekedetek (D) tartoznak. Ennek a két, egymással szemben álló, ideáltipikus (totálisan szabályozott vagy tökéletesen kaotikus) állapotokat leíró kategóriának közös tulajdonsága, hogy a társadalom és az állam törvényei által meghatározott regulatív szabályok és értékfogalmak mindkettőben azonosak, illetve kölcsönösen fedik egymást. Így a formális és informális intézmények működése az efféle helyzetekben kiegyenlített, szimmetrikus mechanizmusokkal és interakciókkal jellemezhető. Abraham és Schendel ugyanakkor megjegyzi, hogy ez a két alaptípus , teljesen absztrakt és irreális karakterük miatt analitikus kategóriaként a legkevésbé érdekes állapotokat ábrázolja"." Relevánsabbnak tekintik ezért azokat az összetettebb helyzeteket, amikor a társadalmi közvélemény által támogatott gazdasági tranzakciókat a hivatalos törvények tiltják (B], vagy fordítva: a társadalom által stigmatizált, morálisan elítélt, , nem megengedett" egyéni vagy közösségi magatartásokat a jogszabályok egyébként legálisnak (C) minősítik. A formális és informális intézmények regulatív, morális rendszereinek működését ilyenkor általában a szereplők közötti érték- és érdekütközések, illetve az ezekből adódó dinamikus feszültségek és konfliktusok kísérik. Törvényes (legal) Törvénytelen (illegal) Megengedett (licit) I (A) Ideális állam (B) Alvilág/határvidék Tiltott (illicit) (C) Haveri kapitalizmus / bukott állam ] (D) Anarchia 3. ábra. A versengő hatalom terei"? Az informális gazdaság ebben a megközelítésben tehát nem más, mint a politikai (törvényes/törvénytelen], továbbá a társadalmi l(elfogadott/tiltott) eredetű hatalom szituatív intézményes működéséből eredő inkongruencia. Ebből a szempontból figyelemre méltó két másik kutató, Colin C. Williams és Ioana Alexandra Horodnic empirikus vizsgalata is.'°° A ket szerzö ugyanis — habár explicit módon nem hivatkoznak rá, lényegét tekintve mégis — Schendel és Abraham 2005-ös tanulmányának egyik fontos alaptézisét igazolják a kvantitatív szociológia módszertani eszközeivel. Munkájukban az Eurobarométer 2013-as brit és észak-írországi lakosok körében végzett kutatásának eredményeit dolgozzák fel. A népesség adómoráljára vonatkozó adatok másodelemzésével meggyőzően bizonyítják, hogy minél nagyobb az intézményes aszimmetria szintje az állam formális intézményei által ko98 To. 20. 99 To. 20. 100 Williams — Horodnic 2016.
