Oldal 46 [46]
OCR
44 ¢ INFORMÁLIS GYAKORLATOK Ezek a megállapodások a hivatalos jogrendszertől szelektíven kölcsönözött szabályok, ad hoc improvizációk és a származási helyükről behozott vagy helyileg kidolgozott szokások kombinációjából származnak... E törvényen kívüli társadalmi szerződések egy élénk, de alultőkésített szektort hoztak létre, a szegények világának központját." Végül meg kell említeni az ún. voluntarista — más szerzők szerint: , neoliberális"7? — iskolát. Az irányzat képviselői egyetértenek a jogi megközelítés híveivel abban, hogy az informális szféra szereplői igyekeznek az állami törvények (a szabályozás és az adózás) megkerülésére, ám ennek okát nem a nehézkes regisztrációs eljárásokban, hanem sokkal inkább racionális gazdasági döntésekben látják. Állításuk szerint a mikrovállalkozók önként hagyják el a formális gazdasági szektort, ugyanis mérlegelik a költség-haszon lanyagi kiadás, bevétel, lehetséges büntetések mértéke stb.) arányokat, és döntést hoznak arról, hogy az informális szférát választják (mivel az a formális munkaerőpiachoz képest alacsonyabb bekerülési költséggel jár és sokkal szabadabban hozzäferhetö].®° Az iränyzat legismertebb alakja William Maloney és Gary Fields, akik szerint az informális gazdaság homogén entitás és a legkevésbé fejlett gazdasági ágazat, amelyhez a munkavállalók csatlakoznak." Az informális gazdaságnak ezek a divergens megközelítésmódjai az elmúlt évtizedekben nagyon sokrétű kutatási programok és különféle vizsgálati témák - pl. a szegénység, az alulfoglalkoztatottság, a jövedelmi egyenlőtlenségek, az adósságválság és a migráció stb. — kialakulásához vezetettek.? Ennek a heterogenitásnak ugyanakkor egyik természetes következménye lett az informális gazdaság" kategóriájának inkoherens fogalmi meghatározása is. La Porta és Schleifer például az informális gazdaságot olyan tevékenységként definiálja, , amelyet nem regisztrált vagy regisztrált vállalkozások végeznek, de rejtve vannak az adózás [kötelezettsége] elől".§? Ezzel szemben Castel és Portes szociológiai nézőpontból azt állítja, hogy az informális gazdaságot , egyetlen központi vonás jellemzi: a társadalmi intézmények azokat nem szabályozzák olyan jogi és társadalmi környezetben, mint amilyenben hasonló tevékenységeket szabályoznak".§" Nwabuzor voluntarista megközelítében ezzel szemben amellett érvel, hogy , az informalitás egy válasz a megterhelő ellenőrzésekre, és egy kísérlet azok megkerülésére", Etzold és szerzőtársai viszont az informális cselekvéseket sokkal inkább »egy habitus[ként] vagy a dolgok csinalasanak rutinja”-kent®® közelitik meg. 78 De Soto 2000: 21. 7? Williams 2016. #0 Chen 2007. s! Fields 1990: 50.; Maloney 2004: 1159. 8 Feige 1990. 83 LaPorta — Schleifer 2008. 84 Castells — Portes 1989: 12. 85 Nwabuzor 2005: 126. 86 Etzold et al. 2009: 10.
